Cikkünkben, amelyet a Harvard Medical School és a Centers for Disease Control and Prevention gyűjtése alapján állítottunk össze, a 9 legnagyobb tévhittel foglalkozunk.
Tévhit: "Az influenzaoltás megbetegíthet."
Sokan azért nem oltatják be magukat influenza ellen, mert attól félnek, hogy megbetegednek tőle. Ez azonban nem történhet meg, hiszen a vakcina ártalmatlanított vírusokat vagy azok töredékeit tartalmazza. Ha tehát valaki megbetegszik nem sokkal az oltás után, az valószínűleg az oltás előtt, vagy az alatt az idő alatt fertőződött meg, amíg kialakult a védettség (ez kb. egy-két hét).
Tévhit: "Az egészséges embereket nem kell beoltatni."
Bár a krónikus betegséggel küzdőket különösen fontos beoltatni, az egészségesek is csak nyerhetnek azzal, ha beadatják a vakcinát. Az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ (CDC) ajánlása szerint minden hat hónapnál idősebb embernek szüksége van az évenkénti influenzaoltásra, beleértve a terhes nőket is.
Tévhit: "Az influenzaoltás beadatásán kívül mást nem kell tennünk azért, hogy elkerüljük az influenzát."
Sokat segít a védekezésben, ha megkaptuk az oltást, de érdemes más módszerekkel is óvnunk magunkat. Igyekezzünk kerülni azokat, akikről tudható, hogy influenzásak , gyakran mossunk kezet és támogassuk az immunrendszerünket rendszeres sporttal, elegendő mennyiségű alvással, kiegyensúlyozott táplálkozással, illetve ha szükséges, szedjünk pluszban vitaminokat, ásványi anyagokat.
Tévhit: "Az influenza olyan, mint egy súlyosabb nátha."
A CDC adatai szerint a 2019-2020-as influenzaszezonban 18 millió ember fertőződött meg, 410 ezren kórházba kerültek a betegség miatt, 24 ezren pedig meghaltak - butaság tehát elbagatellizálni az influenzát! Mivel vírusfertőzésről van szó, a kezelést a tünetek csillapítása jelenti, de ha ez nem megfelelően történik, például a páciens nem fekszi ki a betegséget, az influenza olyan komoly szövődményeket okozhat, mint a tüdőgyulladás, a szívinfarktus, az anyagcsere egyensúlyának felborulása, az agyhártyagyulladás vagy a halál.
Tévhit: "Aki jól érzi magát, nincsenek tünetei, az nem fertőzhet meg másokat."
Számos kutatás kimutatta, hogy az influenzafertőzöttek 20-30 százaléka tünetmentes. Hiába érzik tehát jól magukat, hordozzák, és így terjeszthetik is a vírust.
Tévhit: "Nem szükséges évenként beoltatni magunkat."
Az influenzavírus szezonról szezonra változik, emiatt az influenza elleni oltóanyagban található vírustörzsek is változnak, hiszen minden évben új hatóanyagot kell kidolgozni, előállítani. Ugyancsak az évenkénti oltás mellett szól, hogy akik rendszeresen beadatják maguknak a vakcinát, sokkal védettebbek.
Tévhit: "Influenzásak lehetünk, ha kabát nélkül vagy vizes hajjal megyünk ki a hidegbe."
Influenzás csak az lehet, aki megfertőződik influenzavírussal. Az azonban igaz, hogy a hideg időben csökken a szervezetünk védekezőképessége, ezért ősszel-télen fogékonyabbak vagyunk a fertőzésekkel szemben.
Tévhit: "A húsleves meggyógyít, ha influenzás vagy."
Influenza esetén népszerű házi praktika a forró húsleves kortyolása, nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy ez a finom étel nem képes arra - önmagában legalábbis semmiképpen -, hogy meggyógyítson bennünket. A kezelés kiegészítéseként természetesen alkalmazható, hiszen jótékony hatásainak köszönhetően hozzájárulhat a gyógyuláshoz. Az influenzás betegnek sok folyadékra van szüksége, amelynek egy részét kiválóan lehet fedezni a húslevesből, a benne lévő hasznos tápanyagok pedig segíthetnek abban, hogy a szervezetünk újra erőre kapjon.
Tévhit: "Akinek influenzásan több napig magas láza van, annak antibiotikumot kell szednie."
Az antibiotikumok a baktériumok által okozott megbetegedések gyógyítására alkalmazhatóak, következésképpen nem hatásosak az influenza ellen, azt ugyanis vírus idézi elő. Az azonban igaz, hogy sokaknál az influenza szövődményeként bakteriális fertőzés alakulhat ki. Amennyiben tehát a tüneteink súlyosbodnak, elhúzódik a gyógyulás, érdemes utánajárni a lehetséges mögöttes tényezőknek, ami lehet akár bakteriális fertőzés is.
