December 1-je az immáron 35 éve ismert immunhiányos betegség, az AIDS elleni küzdelem világnapja, a nagy összegzések és áttekintések ideje. A Szent László kórház infektológiai osztályán kezelik a hazai HIV-fertőzöttek 90 százalékát. Szlávik János főorvos mondta el a hvg.hu -nak, hogy mit kell tudni a betegségről ma Magyarországon.
Szlávik szerint idehaza nem beszélhetünk semmilyen robbanásról vagy növekedésről a HIV-fertőzöttség, az AIDS-betegek számában. Évente 2-300 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak, 10-12 ember hal meg AIDS-ben, 50-60 új AIDS -beteget regisztrálnak. Több az AIDS stádiumú beteg, mert nem jártak szűrésre az érintettek, és 10-15 év után a HIV-fertőzésből AIDS lesz. Egy-egy új típusú eset akad: HIV-fertőzött anya átadta gyerekének a fertőzést, mert nem járt szűrésre, de ez tényleg 1-1 új eset. Sem a külföldiek, sem a drogosok közt nem volt új eset évek óta, az utóbbiakat elég jól szűri az állam.
Ha valaki megfertőződik, már másnap el lehet kezdeni a gyógyszeres kezelését. Ezzel a beteg elélhet tünetek, gondok nélkül 70 évig, a társadalombiztosítás pedig dobozdíjban, 300 forintért adja a szükséges, önköltségi áron 150-300 ezer forintba kerülő gyógyszereket.
Az első 5-10 évben nincs semmilyen tünet, és később is csak olyanok, amelyek nem túl jellegzetesek (influenzaszerű tünetek, láz ), ezért is fordul elő egyébként, hogy a jelentkező beteget sokszor hetekig-hónapokig kezelik másra gyanakodva, és csak később állapítják meg, hogy HIV-fertőzött. Ezért lenne fontos tehát a szűrés. Ezzel viszont már van gond: nem ér el elég sok embert. Szlávik szerint baj, hogy gyenge a civil szféra (a területtel foglalkozó egyetlen civil szervezet nálunk az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat), pedig nyugaton ez csatornázza be az érintett csoportokat a drogosoktól a melegekig. Utóbbiak a HIV-fertőzöttek 85 százalékát teszik ki Magyarországon. 2000 élő HIV-fertőzöttet tartunk számon, és fontos lenne, hogy a több százezer magyar meleg férfi minél nagyobb számban járjon szűrésre. A felvilágosítás is hiányos, a fiatalok közül sokan nem védekeznek, elsődlegesen a pornográfiából szocializálódnak, onnan ismerik meg/félre a szexet.
Ez is érdekelhet
Sajnos az AIDS és a HIV-fertőzés társadalmi stigmája sem változott - paradox módon éppen azért, mert kevés a beteg, így keveset tudunk róluk. Nyugaton felvilágosultabbak, de itthon még mindig sokan félnek egy légtérben lenni egy HIV-fertőzöttel, AIDS-beteggel, ami nonszensz, hiszen a fertőzés így nem kapható el. Sokszor az orvosok is félnek, nem mernek kezelni AIDS-eseket egy sima fogorvosi problémával sem, pedig nekik is ugyanolyan ellátás járna. Ezért egyesek inkább eltitkolják, hogy HIV-fertőzöttek. Ami változtathat a helyzeten: a sok külföldön, például Angliában dolgozó magyar orvos megtapasztalja, hogy alaptalan a félelme, mert ott sokkal természetesebben állnak az AIDS-esekhez. Ha ők hazatérnek, akkor változtathatnak az orvosi közfelfogáson. E tekintetben kifejezetten hasznos lehet az orvosok elvándorlása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
