Philip Tod rámutatott, hogy hasonló vírustörzseket találtak korábban Európában másutt is. Éppen ezért úgy vélte: lehet, hogy soha nem sikerül majd pontosan megállapítani, honnan érkezett brit területre az ott madárinfluenzát okozó vírus, mert nehéz kideríteni, hogy azt vadmadarak, vagy fertőzött hús okozta-e. (Süth Miklós országos főállatorvos már múlt csütörtökön, az EU és a brit fél szakértőivel folytatott tanácskozás után elmondta az MTI-nek, hogy a Magyarországon megtalált H5N1-es vírus megegyezik a francia, román, bolgár és szlovén vadmadarakban és ukrajnai csirkékben talált vírussal - tehát bármilyen kapcsolat elképzelhető.)
A brüsszeli álláspont nem egyezik egy vezető brit állatkórtani szakértő véleményével, aki - mint az MTI jelentette - hétfőn "teljesen bizonyosnak" mondta a Nagy-Britanniában megjelent madárinfluenza-vírus magyarországi eredetét.
Colin Butter, a brit állategészségügyi intézet vezető madárinfluenza-szakértője külföldi tudósítóknak tartott hétfői londoni tájékoztatóján kijelentette: az Angliában kimutatott vírus molekuláris jellemzői annyira közel esnek a magyarországihoz, hogy az "abszolút bizonyossá" teszi a magyarországi eredetet. A brit szakértő hozzátette: ennek alapján az is bizonyos, hogy a vírus nem közvetve, tehát például vadmadarak révén jutott be Nagy-Britanniába, hanem "igen közvetlen" módon, például "valamilyen" szennyezett hústermékkel.
Ez is érdekelhet
Annak kapcsán, hogy kiderült: az angliai zárt övezetből a madárinfluenza megjelenése után hőkezelt hússzállítmányt küldtek Magyarországra, az EU-szóvivő leszögezte, hogy ilyen húskészítményeket mindenképpen lehet exportálni, hiszen a 70 foknál magasabb hőmérséklet elpusztítja a vírust. Egyben közölte: az EU jelenleg nem látja szükségesnek, hogy szigorítsa saját madárinfluenza-ellenes szabályait, azok ugyanis kellően hatékonyak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: