A betegségek jelentős részét a szervezetbe behatoló parányi élőlények, vagy legalább is szaporodásra képes biológiai szerveződések okozzák. Gyerekeknek azt szokták mondani, hogy ezek a bacillusok vagy bacik. Pedig a kép sokkal árnyaltabb. A bacillusok közé csak a pálcika alakú baktériumok tartoznak, s hol van akkor a többi baktérium, a vírusokról és a parazitákról nem is beszélve.
Vírusok
Legyen szó megfázásról vagy eboláról , a kórokozók legkisebbike ősidők óta támadja az emberi szervezetet. A vírusok a kezdetektől jelen vannak az élőlények szervezetében, segítettek felépíteni azok genomját. A génkészletünk fele retroelemekből áll, amit a retrovírusok DNS-ből nyertünk. A vírusoknak köszönhetünk több DNS replikációs enzimet is, amelyek elengedhetetlenek a sejtosztódáshoz és növekedéshez.
A vírusok ugyanakkor képesek megfertőzni az embereket és az állatokat, sőt akár egyikről a másikra terjedni. Életüknek két szakasza létezik: a sejten kívül élettelen, úgynevezett virion részecskék, amik ha bejutnak egy sejtbe, azonnal fejlődni kezdenek és megtöbbszörözik magukat. Egyes tudósok azonban vitatják, hogy a sejten belüli vírust élőnek lehet-e nevezni.
Egyes vírusok gyors lefolyású, nem különösebben veszélyes betegségeket okozhatnak, mint a megfázás. De mások akár tömegpusztításra is képesek az emberek között, elég csak a 2009-es H1N1 járványra gondolni, amelyben több mint 200 ezer légúti és 83 ezer szív- és érrendszeri halálos megbetegedésért volt felelős.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Noha minden napunkat vírusok társaságában töltjük, immunrendszerünknek köszönhetően nem vagyunk egyfolytában betegek. A bajok akkor kezdődnek, mikor egy vírustípussal először találkozunk, hiszen a szervezet ilyenkor még nem tudja, mi a teendő, illetve az is gondot okoz, ha a vírusok túlszaporodnak. Az influenzaoltás éppen az ilyen helyzetek ellen véd, igaz az influenzavírus évente más-más törzzsel támadhat, ami ellen a korábbi oltás sem nyújt maximális védelmet.
A vírusok a rendkívüli szaporaságuk miatt igazán veszélyesek. Ez teszi őket alkalmassá arra is, hogy gyors hatású tömegpusztító biofegyvert gyártsanak belőlük. De vannak kimondottan alattomos, lassan ölő vírusok is. Ilyen például a veszettség, amelynek igen hosszú, 1-3 hónapos a lappangási ideje, és ugyan oltással gyógyítható lenne, de a nyilvánvaló tünetek jelentkezésekor már késő, és a fertőzött szinte biztosan meghal.
Az oltás egyébként a legjobb védekezés, hatásukra az immunrendszer sokkal hatékonyabban veszi fel a harcot a fertőzésekkel. Az évek során az oltásoknak köszönhetően az emberiség olyan gyakori, halált okozó betegségektől szabadult meg szinte teljesen, mint a rubeola , az influenza és a himlő.
Baktériumok
A következő csoportot a baktériumok alkotják, amelyeknek egy része kimondottan hasznos a szervezet számára, de akadnak köztük nagyon veszélyes fajok. Ilyen például a többféle betegséget is okozó sztafilokokkusz, illetve a diftéria (torokgyík), a bubópestis vagy a gonorhea kórokozója.
A baktériumok veszélyessége abban rejlik, hogy képesek mérget termelni, megtámadni a sejteket és a véráramot, ami mind megbetegedést okoz. A megfelelő kezelés nagyban függ attól, hogy a mikroorganizmus milyen jellegű támadást indított a szervezet ellen.
Napjainkra azonban számos betegség esetében kialakulni a hatóanyagokra rezisztens baktériumok. Például 2013-ban 480 ezernél is több új gyógyszernek ellenálló tuberkulózisos eset fordult elő a WHO adatai szerint.
A különböző antibiotikumok használata csökkenti a rezisztencia kialakulásának esélyét. Alternatívát jelentenek a jelenleg is fejlesztés alatt álló, a baktériumokat pusztító vírusok és enzimek, amelyek a kórokozók genomját támadják.
A megelőző oltások mellett az alapvető tisztasági rendszabályok betartása, különösen a kézmosás, a tiszta víz fogyasztása, és a megfelelő hőmérsékleten történő sütés-főzés is hathatós megoldás lehet a betegségek elkerülésében.
Paraziták
A paraziták, magyarul élősködők a gazdatestet tekintik életterüknek és/vagy tápanyagforrásuknak. Nem csoda, hogy éppen ezek a lények rengeteg horror történetet inspirálnak.
A már létükben is gyomorforgató élősködők egészen apró sejtszintű organizmusok is lehetnek, de akár nagyobbak is, mint például a férgek vagy a kullancsok. Mindenhol ott vannak, és akár komoly szerepük is lehet az ökoszisztémákban. Ugyanakkor halálos betegségeket is hordozhatnak, különösen olyan harmadik világbeli területeken, ahol az általános szegénység rendkívül rossz egészségügyi állapotokkal jár együtt.
Az egyik „legjobb” példa erre a malária, amely a leghalálosabb parazita okozta megbetegedés és Afrikában 30 másodpercenként követeli egy gyermek életét. De hasonlóan veszélyes a Leishmaniasis, a folyami vakság vagy az Elephantiasis is.
A paraziták közül sokat terjesztenek szúnyogok és más rovarok, s a klímaváltozásnak köszönhetően a jövőben egyre valószínűbb, hogy a fertőzések frontvonala északabbra fog húzódni. A megelőzésre sajnos a legtöbb esetben nincs mód, pedig a tudósok nagy erőkkel dolgoznak az ilyen irányú kutatásokon. Megfelelő hatóanyagokkal és orvosi eljárásokkal azonban a már fellépő betegségek többsége legyőzhető.
Noha orvosságokkal már mindhárom kórokozótípus ellen eredményesen lehet fellépni, az alapvető higiéniás szabályok betartásával sok gondtól eleve megkímélhetjük magunkat.
Ez is érdekelhet
Forrás: Business Insider
