Különböző felmérések szerint a COVID-19-betegek hozzávetőleg 70-90 százalékánál kialakul szaglászavar, jellemzően a betegség korai szakaszában. A pandémia közepette ez akár egy fontos figyelmeztető tünet is lehet, hiszen viszonylag hamar felkeltheti a gyanút, hogy a kezdődő megbetegedés mögött nem egy szokványos felső légúti fertőzés, hanem az új típusú koronavírus-fertőzés sejlik fel. "A szaglászavar valóban megelőzhet komoly felső és alsó légúti tüneteket. Ez abból adódik, hogy a SARS-CoV-2-vírus gyorsan meg tud telepedni az orrüreg felső-hátsó részén, ahol a szaglóhám is található. Ezen a területen ugyanis nagy számban vannak jelen olyan receptorok, amelyeket felhasználva a vírus be tud hatolni a sejtekbe. Előfordulhat tehát, hogy a beteg kezdetben csupán egy enyhe fejfájással és gyengeséggel küzd, ami még kevésbé beszédes, rövid időn belül azonban elveszíti a szaglását is, ez pedig már valóban COVID-19-re hívhatja fel a figyelmet" - mutatott rá dr. Szanyi István.
Kifejtette, egészen más karakterisztikájú ez a fajta szaglászavar, mint amit egy egyszerű nátha kapcsán tapasztalhatunk. COVID-19 esetén nem a nyálkahártya-ödéma a vezető tünet, hiszen a betegek jellemzően orrdugulás és orrfolyás nélkül veszítik el a szaglásukat . "Az egyéb vírusok által kiváltott felső légúti hurutok esetén egy erős orrnyálkahártya-gyulladás és ödéma jön létre, ami egy fizikai akadályt képez, ezáltal a szaganyagok egyszerűen nem tudnak eljutni a szaglómezőhöz. A koronavírus-fertőzés ezzel szemben közvetlen traumát okoz a szaglóhámban bármiféle vizenyő nélkül. Végeredményben tehát ez esetben a szaglóhám pusztulásából fakad a szaglás mint idegrendszeri folyamat megszakadása" - magyarázta a szakember.
Hozzátette, a szaglásvesztés az ízérzés zavarát is magával hozza. E két érzékünk - összetett idegrendszeri folyamatokon keresztül - szoros kapcsolatban áll ugyanis egymással, és a finom ízérzékelésben, a komplex ízek érzékelésében a szaglás is kulcsszerepet játszik. Szaglás nélkül az alapízeket még nagyjából érezhetjük, így a keserű, édes, sós és savanyú ízt. Egy összetett ízélmény, például a málna íze viszont csak a szaglás segítségével érzékelhető teljes értékűen.
"Sajnos nemcsak az a baj, hogy a betegek nem éreznek bizonyos ízeket és szagokat, hanem torzulhatnak is az érzékeléseik. Az alapízekhez, alapszagokhoz kellemetlen íz- és szagélmények társulhatnak, ami aztán sokáig meg is maradhat. Hiába nem ez a koronavírus-fertőzés legveszélyesebb szövődménye, mégis erősen ronthatja az életminőséget, hosszú távon akár táplálkozási zavarokat, szorongást, depressziót előidézve" - hívta fel a figyelmet a fül-orr-gégész. Kitért rá, a szaglásvesztés ezen felül balesetek előidézője is lehet, ha például egy otthoni gázszivárgás esetén nem észleljük a gázok jelenlétét a levegőben. Vannak továbbá olyan szakmák is, mint akár a tűzoltószakma, ahol egyes helyzetekben a szaglásnak hasonlóan fontos szerepe van a biztonság fenntartásában.
Hogyan kezelhető a COVID-19 miatti szaglászavar?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Előfordulását tekintve egy kifejezetten gyakori panaszról beszélhetünk tehát a koronavírus-fertőzés nyomán kialakuló szaglásvesztés kapcsán. Igen széles skálán mozog azonban a probléma tartama. Az esetek többségében a betegek szaglása nagyjából kettő-négy hét alatt szinte teljesen rendeződik. Olykor viszont tartóssá válik a zavar, ami azt jelenti, hogy az érintettek mintegy negyedénél akár fél évig vagy azt meghaladó ideig is fennállhat. Tekintettel a járvány gyors hazai terjedésére, összességében egy igen nagy létszámú betegcsoportról van szó, akik értelemszerűen szeretnének megoldást találni elvesztett szaglásérzékelésük visszaszerzésére.
Dr. Szanyi István elmondta, a terápia első lépése a pontos diagnózis felállítása, magyarán egy olyan vizsgálatra van szükség, amely mérhetővé teszi a szaglást. Objektív vizsgálatként ezt a célt szolgálja az úgynevezett olfaktometria, amelyet azonban már évtizedek óta nem alkalmaznak a klinikai gyakorlatban. A szubjektív, tehát a beteg egyéni tapasztalatain alapuló vizsgálati módszerek közül ugyanakkor több eljárás is elérhető világszerte, a legszélesebb körben pedig a sniffin' sticks tesztet használják. A teszt különböző illatanyagokat tartalmazó tollakból és egy kérdőívből áll, segítségével pedig szaglásküszöböt lehet mérni, illetve szagfelismerési és szagmegkülönböztetési képesség mérésére is alkalmas.
"Ha képesek vagyunk mérni, hogy milyen fokú a szaglászavar, akkor el lehet kezdeni az úgynevezett szaglástréninget. Ez az egyetlen olyan módszer jelenleg a kezünkben, amellyel lehetséges valamelyest meggyorsítani a szaglásrehabilitációt." - árulta el a szakember. Hozzátette, egyéb okból létrejövő szaglásproblémák terápiájában a szakirodalom leírja szteroidtartalmú orrsprayk a szaglóhám regenerációjára kifejtett jótékony hatását is. COVID-19-re vonatkozóan azonban egyelőre nem áll rendelkezésre kellő tudományos bizonyíték, ami alátámasztaná az említett készítmények célzott alkalmazhatóságát.
A szaglástréning kifejlesztése egy német fül-orr-gégész, a Drezdai Műszaki Egyetem orvosi karán dolgozó dr. Thomas Hummel nevéhez fűződik, aki munkatársaival 2009-ben jelentetett meg részletes tanulmányt a The Laryngoscope című tudományos szakfolyóiratban a módszer hatékonyságáról szaglászavarral küzdő pácienseknél. A kezelés alapja, hogy a betegek négyféle alapillatot kapnak illóolajok formájában. Dr. Hummel a négy alapillat között egy virágillatot (rózsa), egy gyümölcsös illatot (citrom), egy fűszeres illatot (szegfűszeg) és egy gyantás illatot (eukaliptusz) határozott meg. Az illóolajokat vattakorongokra kell cseppenteni, majd a korongokat egy-egy széles szájú üvegbe helyezve kell a pácienseknek naponta két alkalommal szagolgatnia a négy illatot.
Egy illatra elegendő körülbelül húsz másodpercet szánni, majd némi pihenőt követően áttérni a következőre. Nem szabad túl nagy vehemenciával beleszippantani az üvegbe, inkább csak óvatosan, apró szippantásokkal célszerű elvégezni a gyakorlatot. Fontos, hogy a páciens szagolgatás közben elő is hívja fejben az adott illatot, így trenírozva a szaglóhámot, egyszersmind felgyorsítva a regenerációt. A módszer előnye, hogy az érintettek a megfelelő készlet birtokában saját otthonukban, önállóan is folytathatják a tréninget, amelynek eredményességét szintén a sniffin' sticks teszttel lehetséges ellenőrizni kontrollvizsgálatok alkalmával.
Hova fordulhatnak segítségért a betegek?
Dr. Szanyi István nehézségként említette, hogy Magyarországon egyelőre nem működik olyan speciális szaglásambulancia, ahol az említett vizsgálatok egyszerűen elérhetőek lennének a betegek számára. Emellett a jelenlegi járványhelyzetben az egészségügyi ellátórendszer - miniszteri rendelet alapján - az akut életveszélyes állapotok és az onkológiai esetek kezelésére korlátozódik. A szakember szerint az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a pandémia következtében egyre növekvő igényként jelentkezik a szaglásproblémákkal küzdő, poszt-COVID-szindrómás betegek terápiája. Éppen ezért a terület gyors felfejlődését várja a hazai állami és magánegészségügyi intézményekben egyaránt a közeljövőben. "Mi is megtettük az első lépéseket, hogy létre tudjunk hozni és üzemeltetni tudjunk egy szaglásambulanciát. Amíg a miniszteri rendelet nem változik, addig a poszt-COVID szaglászavarral jelentkező betegek részére várólistát hozunk létre, hogy később fogadni tudjuk majd őket."
