A COVID-19-cel kórházban kezelt páciensek körében megugrott az újonnan kialakuló hiperglikémiás (magas vércukorszintes) esetek száma. Ez az állapot ráadásul hónapokkal a megfertőződést követően is fennmaradt - derül ki egy új tanulmányból.
A kutatók 551 olyan páciens egészségi állapotát vizsgálták, akik 2020 márciusa és májusa között kerültek COVID-19-cel egy olaszországi kórházba. A kórházi felvételt követően még hat hónapig követték nyomon a páciensek állapotát. "Ezek az emberek korábban nem voltak diabéteszesek " - mondta a tanulmányt vezető Paolo Fiorina, a Bostoni Gyermekkórház urológiai részlegének munkatársa. "A kórházi felvételnél azonban a páciensek nagyjából 46 százalékánál állapítottak meg újonnan hiperglikémiát" - tette hozzá a szakember. Az esetek körülbelül 35 százalékában a magas vércukorszint legkevesebb hat hónappal a koronavírussal való megfertőződést követően is fennállt - olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
Hosszabb ideig szorultak kórházi ellátásra
A Nature Metabolism című folyóiratban publikált tanulmány szerint a hiperglikémiás páciensek az abnormális glükózanyagcsere jeleit nem mutató betegekhez képest hosszabb ideig szorultak kórházi ellátásra, súlyosabb klinikai tüneteket mutattak, nagyobb oxigénellátásra, valamint intenzív osztályon való kezelésre volt szükségük.
A páciensek mindegyike kapott glükózérzékelőt a kórházi felvételkor. A vizsgálati idő alatt a szakemberek számos rendellenességet észleltek a hiperglikémiás páciensek glükózanyagcseréjében, továbbá abnormális hormonszinteket állapítottak meg náluk. "Súlyos hiperinzulinémiát, vagyis túlzott inzulintermelést mutattunk ki nálunk" - mondta Fiorina, hozzátéve, hogy esetükben abnormális szintű proinzulint, valamint az inzulint termelő béta-sejtek helytelen működésére utaló markereket is észlelték.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A glükózanyagcserét érintő rendellenességek ugyan idővel elmúltak a páciensek egy részénél, ám egyéb tünetek megmaradtak. Sok betegnél emelkedett volt a glükózszint az étkezéseket követően, és a hasnyálmirigyhormonok tekintetében is rendellenességekkel küzdöttek a COVID-19 után.
"Ez az egyik első tanulmány, amely azt mutatja, hogy a COVID-19 közvetlen hatással van a hasnyálmirigyre. Ez azt jelzi, hogy a hasnyálmirigy is a vírus célpontjai közé tartozik, aminek hatása nemcsak a kórházi kezelés akut időszakára korlátozódik, hanem valószínűleg hosszú távon befolyásolja az érintett páciensek egészségét" - jegyezte meg Fiorina.
Ez is érdekelhet
Koronavírus: hamarosan új Pfizer-vakcina jöhet - részletek itt !
