A majomhimlőjárvány globális terjedésével egyre több információnk lesz erről az eddig jellemzően Afrikában megbetegedést okozó vírusról, az általa előidézett tünetekről és a lehetséges szövődményekről, hosszú távú egészségügyi hatásokról. Az eddigi tapasztalatok alapján az már látszik, hogy a legtöbb beteg teljesen felépül és a halálozási ráta igen alacsony. Az viszont még a szakemberek számára sem teljesen világos – és feltehetően csak évek múlva kaphatunk átfogó képet róla –, hogy pontosan milyen szövődmények alakulhatnak ki a betegeknél.
Ahogy az a JACC szaklapban közzétett esettanulmányból kiderül, a lehetséges szövődmények közé tartozik a szívkárosodás is. Egy 31 éves, majomhimlővírussal megfertőződött – lázzal, rossz közérzettel, többszörös bőrelváltozással és izomfájdalommal orvoshoz forduló – férfinál például egy héttel a diagnózist követően akut szívizomgyulladás (myocarditis) alakult ki. És nem ő volt az egyetlen a 2022-es járványban diagnosztizált betegek közül, aki ezzel a problémával szembesült. Végül teljesen felépült, de esete rávilágít arra, hogy olykor ritka szövődmények is felléphetnek.
Az már jó ideje köztudott, hogy más vírusok – például az enterovírusok, mint a coxsackie-vírusok, az influenza- vagy a majomhimlővírussal rokon himlővírus – is hatással lehetnek a szívre, és szívizomgyulladást okozhatnak - idézte a Healthline témával foglalkozó cikkében Jorge Salinas epidemiológust, a Stanford Egyetem fertőző betegségekre szakosodott specialistáját. Ennek ellenére Salinas nem számít rá, hogy a myocarditis sok majomhimlős beteget érint majd. A kutatók szerint azonban további vizsgálatokra van szükség a majomhimlő és a szívkárosodás közötti összefüggések alapos feltérképezéséhez.
Mitől alakulhat ki myocarditis?
A vírusfertőzés következtében létrejövő szívizomgyulladás első körben jelentkező tünetei közé tartozik a láz, a rossz közérzet és az izomláz, ezek után következnek a szívvel kapcsolatos szimptómák. Szakemberek szerint a gyulladást több tényező is okozhatja: külön-külön vagy akár együtt is.
„Bizonyos esetekben a vírus közvetlenül a szívizomsejteket támadja, ami diszfunkciót eredményez. De olyan is előfordul, hogy a kórokozóra adott immunválasz okozza a károsodást, máskor pedig ezek kombinációja” – nyilatkozta a Healthline-nak Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központjának vezető kutatója.
A 2022-es majomhimlőjárvány eddig 110 országra terjed ki, és közel 52 beteget diagnosztizáltak világszerte. Ez az eddigi legnagyobb járványkitörés, amelyet a fertőzés 1958-as első, dokumentált megjelenése óta tapasztaltak.