Becslések szerint több mint 38 millió embert érint napjainkban a HIV-fertőzés világszerte. Az AIDS-ért felelős vírus komoly kihívások elé állítja a vakcinafejlesztőket, mert folyamatosan mutálódik, változik, újabb és újabb törzsei pedig képesek kicselezni az immunrendszert. A Nemzetközi AIDS Vakcina Kezdeményezés (IAVI) és a San Diegó-i Scripps Research kutatóintézet szakemberei ugyanakkor kialakítottak egy olyan megközelítést, amely univerzális megoldást jelenthet a HIV-fertőzés megelőzésére a vírus minden törzse esetében - olvasható az IAVI közleményében . Mi több, a módszer egyéb, oltásokkal eddig szintén nehezen megcélozható kórokozókkal szemben is hatékony lehet, beleértve az influenzát, a dengue-vírust, a Zika-vírust, a hepatitis C vírust és a maláriát.
"Sikerült demonstrálnunk, hogy lehetséges úgy megtervezni vakcinákat, hogy azok specifikus tulajdonságokkal bíró, ritka immunsejteket stimuláljanak. Ez a célzott stimuláció pedig rendkívül hatékony lehet az emberi szervezetben. Reméljük, hogy ez a megközelítés lesz majd a kulcs egy HIV-vakcina létrehozásához, illetve más kórokozók elleni védőoltások kifejlesztéséhez is" - fogalmazott William Schief, a Scripps Research immunológus professzora, az IAVI Semlegesítő Antitest Központ (NAC) vakcinafejlesztésért felelős ügyvezetője. Schief a klinikai kísérlet eredményeit elsőként a Nemzetközi AIDS Társaság (IAS) HIV-kutatás a Megelőzésért (HIVR4P) virtuális konferenciáján mutatta be idén februárban.
Ritka immunsejtek hozhatnak előrelépést
A kutatók évtizedek óta keresik a HIV-fertőzés megelőzésének Szent Grálját. A cél, hogy az immunrendszert sikerüljön olyan ritka, de igen erőteljes antitestek termelésére sarkallni, amelyek képesek felvenni a harcot a HIV valamennyi törzsével. Ezeket az antitesteket széleskörűen semlegesítő antitesteknek (bnAb) nevezzük. Olyan fehérjékről van szó, amelyek képesek a HIV-vírus felszínén található tüskékhez kapcsolódni. Maga a vírus e tüskék segítségével tud behatolni az emberi sejtekbe. A bnAb-antitestek tehát olyan kulcsfontosságú, mindazonáltal nehezen hozzáférhető régiókon keresztül blokkolják a vírus működését, amelyek egyébként a legtöbb vírustörzs esetében nem nagyon változnak.
"Akárcsak mások, mi is már évekkel ezelőtt feltételeztük, hogy a bnAb-antitestek termelődésének beindítását a megfelelő B-sejtek stimulációjával kell kezdeni. A B-sejtek speciális tulajdonságokkal rendelkeznek, és megvan bennük a potenciál, hogy bnAb-kiválasztó sejtekké fejlődjenek" - magyarázta Schief. Hogy mennyire ritka immunsejtekről van szó, azzal kapcsolatban elmondta: a kísérlet során megcélzott sejtek mindössze a szervezetben található naiv B-sejtek alig egymilliomod részét tették ki. Éppen ezeket kell azonban megcélozni, a klinikai kísérlet eredményei pedig arra utalnak, hogy ez lehetséges is vakcina beadásával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kísérlet két helyszínen zajlott, így a washingtoni George Washington Egyetemen és a seattle-i Fred Hitchinson Rákkutató Központban. Összesen 48 egészséges felnőtt önkéntest vontak be.
A résztvevők vagy placebót kaptak, vagy két dózis oltóanyagot, illetve egy hatásnövelő alkotóelemet, úgynevezett adjuvánst, amit a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari vállalat fejlesztett ki. "A klinikai kísérlet megmutatta, hogy képesek vagyunk előre meghatározható módon immunválaszt kiváltani, ennélfogva újabb és jobb vakcinákat létrehozni, ráadásul nem csupán a HIV ellen" - hangsúlyozta Dennis Burton, a Scripps Research immunológiai és mikrobiológiai intézetének vezetője, az IAVI NAC tudományos igazgatója, illetve az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) HIV/AIDS elleni vakcinafejlesztésért felelős konzorciumának igazgatója.
Ez is érdekelhet
A kutatók további klinikai kísérleteket szorgalmaznak a módszer finomítására és kibővítésére, hosszú távon pedig egy biztonságos és hatékony HIV-vakcina létrehozására. Ennek érdekében az IAVI és a Scripps Research a Moderna biotechnológiai céggel társulva kezd kifejleszteni és tesztelni egy mRNS-technológián alapuló oltóanyagot. Ezzel a technológiával jelentősen felgyorsítható a vakcinafejlesztés üteme.
