"A mai nap a válság végét ünnepeljük" - jelentette ki csütörtökön az ebolajárvány elleni kongói erőfeszítéseket vezető Jean-Jacques Muyembe mikrobiológus. Matshidiso Moeti, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) afrikai régióért felelős igazgatója szerint az egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy a lakosságot is be kell vonni a járvány elleni küzdelembe. Mint mondta, mindez a koronavírus-pandémia szempontjából is rendkívül fontos.
Keleten vége, nyugaton kezdődik
Az ország keleti részén 3463 ember fertőződött meg ebolával , közülük 2280-an elhunytak a kórban. Az ország túlterhelt egészségügyi rendszere egyébként egyszerre több járvánnyal is kénytelen megbirkózni: nyugaton egy újabb ebolajárvány tört ki eddig legalább 17 esettel és 11 halottal, a kanyaró több mint hatezer emberéletet követelt, a koronavírusnak pedig 142-en estek áldozatul, a fertőzöttek száma meghaladja a 6400-at.
"Továbbra is rendkívül aggasztó a gyenge egészségügyi ellátórendszer és annak infrastruktúrája" - közölte Louis Dorvilier, a Welthungerhilfe német élelmezési segélyszervezet országigazgatója. Benoit Munsch, a Care nevű nemzetközi segélyszervezet országigazgatója pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, ahol a járvány pusztított, sokan szorulnak rá élelmiszersegélyre, tiszta ivóvízre, illetve fedélre a túléléshez. "A nagy médiafigyelmet kapott egészségügyi válságok eltörpülnek emellett" - hangoztatta.
Az ebolavírust 1976-ban, a Kongó keleti felében található Ebola folyó melletti településeken észlelték először, azóta ez volt a 11. nagyobb járvány. Az ebola természetes hordozói egyelőre nem ismertek, a legvalószínűbb terjesztői denevérek lehetnek. A kór fertőzött ember vagy állat vérével vagy testnedvével való közvetlen érintkezéssel terjed. A betegség hasmenéssel, súlyos vérzéssel jár, a halálozási arány egyes esetekben akár 90 százalékos is lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
