Elég egy kézfogás vagy a fogódzás a buszon, és a vírus máris új gazdára lel. A Fertőzés című filmben mindezt felfokozott hangulatban követhetjük nyomon: az emberek egy új vírustól néhány nap alatt meghalnak, az orvosok pedig az idővel versenyt futva a megfelelő oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak. Felmerül a kérdés, vajon mekkora a film valóságalapja, és mik azok a lépések, amelyekkel megelőzhető a világjárvány továbbterjedése. Lássuk a válaszokat!
Mi az első lépés, amit megtesznek, ha egy új világjárvány üti fel a fejét?
Az 1918-as influenza-világjárványt követően 1927-ben a Rockefeller Alapítvány támogatásával létrehozták hazánkban az Országos Közegészségügyi Intézetet, amelyben az egészségügyi dolgozók referencia laboratóriumokban tudják vizsgálni az eseteket - kezdi dr. Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezető főorvosa. Mára világszerte több mint kétszázra emelkedett ezeknek a laboratóriumoknak a száma, amelyek az '50-es évektől Egészségügyi Világszervezet (WHO) ernyője alá csoportosulnak. Ezek a laboratóriumok kidolgozták azokat a figyelő rendszereket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ha elindul egy világjárvány vagy közegészségügyi esemény, akkor azt helyileg is kezelni tudják, illetve a riasztó hálózaton keresztül a figyelmet is felhívják ezekre a dolgokra. Az északi féltekén elhelyezkedő laboratóriumok a jelentéseiket az év 40. hetétől a következő év 20. hetéig, minden héten elküldik a központba, ahol elemzik az információkat és eldöntik, hogy kell-e riasztani vagy sem. Ez egy régóta hatékonyan működő rendszer.
Ha az ember lát egy beteget vagy egy halottat, akkor gyorsan elkezdi azokat a vizsgálatokat végezni, amelyeket a szabályok előírnak, és ha talál egy olyan kórokozót, amit eddig nem vett észre, akkor riaszt. Amikor járványos terjedésre figyelünk fel, akkor a karantén elrendelése az első, hogy a betegség ne fertőzhessen tovább.
Hogyan zajlik az oltóanyag kifejlesztése?
Ez az influenzánál nagyon speciális, mivel egy változó kórokozóval állunk szemben. Gyakorlatilag évről évre kell az aktív összetevőket változtatni: mindig más-más influenzatörzs fehérje kerül az oltóanyagba, hogy kövessük a mutációt. Gyógyszer-regulációs szempontból, ha megváltozik egy gyógyszernek az aktív hatóanyaga, akkor azt újra törzskönyveztetni kell, ám ha ezt alkalmaznánk az influenza hatóanyagra, akkor eltelne egy év, pontosan lezajlana egy újabb mutáció, így kezdhetnénk elölről a folyamatot. Éppen ezért van erre egy gyorsított törzskönyvezési eljárás: a WHO központi laboratóriumaiba beérkezik a Földön izolált összes influenzatörzs, majd ott gyakorlatilag valamennyi törzset nukleinsav-szekvencia-analízisnek vetnek alá, és pontosan tudják a genetikáját, hogy abban az évben a járványokban mi cirkulált.
Ám nemcsak influenza törzseket kapnak a nemzeti központoktól, hanem humán savókat is véletlenszerűen a populációból: megnézik, hogy a humán populáció az adott törzzsel szemben mennyire védett. Ezek alapján készítenek egy trendanalízist, és megnézik, hogy az elkövetkező évre mi várható. Kijelölik azokat a törzseket, amelyek be kell, hogy kerüljenek az influenza oltóanyagba - az északi féltekén ezt mindig februárban teszik közzé a WHO újságjában. Ezt követően a termelők előállítják, ellenőrzik, megnézik az immunogenitást, majd terítik - mondja dr. Jankovics István.
Hány százalékban védenek az újinfluenza elleni védőoltások?
Körülbelül 80-90 százalékos védettséget nyújtanak ezek az oltóanyagok. A gyerekek, idősek, krónikus betegek tekintetében azonban 100 százalékosnak is tekinthetjük a hatásosságot, hiszen ők azok, akik belehalhatnak az újinfluenza fertőzésbe, tehát az oltóanyaggal mindenképp életeket mentünk.
A 2009-es oltóanyagokhoz képest mi változott idén?
A mutációt követve új vírustörzsek kerültek az oltóanyagba, amik most már tartósítószermentes (ólommentes), mikrotűs és intradermális változatban is felvehetők a háziorvosnál vagy a patikákból.
Az influenza mutációjának az alapja, hogy a genetikai anyagának az átírása hibát szenved, és így bizonyos módosulások jönnek létre. Ezek a módosulások csak megfelelő populáció esetén tudnak létre jönni. Ha sok-sok ember van, aki még fogékony a 2009-es változatára, akkor a vírusnak "nem érdeke", hogy mutálódjon, mert enélkül is jól tud terjedni. Magyarországon most körülbelül 50 százalékos a védettség e tekintetben: volt, akit beoltottunk, és volt, aki átesett ezen a fertőzésen. Úgy gondolom, ez az év kell ahhoz, hogy a populáció 70-80 százaléka - jó esetben oltás formájában - átfertőződjön ezzel a vírussal, és akkor ez az immunológiai háttér rá fogja kényszeríteni a vírust, hogy egy új mutációt alkosson.
Törvényszerű, hogy időnként új világjárvány bukkanjon fel?
Az influenza A vírus nemcsak az emberre, hanem az állatokra is veszélyt jelent. Ott van a vándor vízi madarakban, amelyekben nehezen fogható meg az életmódjuk miatt. Ez az alapja annak, hogy képes mindig új mutáció kialakulni. Ha a fogyasztásra ítélt állatok találkoznak ezekkel a vadmadarakkal, akkor ez a keveredés, génkicserélődés oda vezethet, hogy egy vadonatúj vírus jön létre. Jó tudni, hogy ezek a kórokozók mindig dolgoznak, ellenük a WHO-nak beküldött jelentésekkel és az oltásokkal vehetjük fel a harcot - zárja dr. Jankovics István.
Bár az influenzavírus évről évre megjelenik, nekünk a filmmel ellentétben rendelkezésünkre áll a világjárványt megfékező oltóanyag. Így csak rajtunk múlik, hogy élünk-e az olykor életeket mentő lehetőséggel.