A személyre szabott terápiától a mainál eredményesebb gyógyulást várhatunk - mondta el Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja a molekuláris biomarker lényegéről szólva. Pontosabban meg lehet majd határozni az emberek egyes egészségügyi problémáit, akárcsak azt, hogy milyen kezelési módszerrel lehet őket leghatékonyabban meggyógyítani. Kacskovics szerint a laboratórium lehetőséget ad arra, hogy a koronavírus-járvány leküzdésében részt vegyenek, ugyanakkor az eredeti tervekben megfogalmazott célokat is szolgája, azaz hogy a krónikus betegségek kapcsán is végezzenek molekulárisbiomarker-kutatásokat.
A laboratóriumot az ELTE Biotechnológiai FIEK (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) hozta létre. A 2017-ben indult projekt célja eredetileg egy olyan akkreditált molekulárisbiomarker-laboratórium létrehozása volt, amely genetikai és sejtbiológiai vizsgálatokat végez a tudomány, a gyógyszeripar és a nemzeti egészségügyi rendszer számára. A konzorcium azonban a 2019 végén kialakult világjárványra reagálva kiegészítette az eredeti fejlesztési koncepciót, és azon kezdett dolgozni, hogy az új létesítmény alkalmas legyen a koronavírus-pandémia megfékezésére.
"A laboratórium fontos mérföldkövet jelent egyetemünk életében" - jelentette ki Borhy László, az ELTE rektora. Kitért rá, a laboratóriummal hozzájárulhatnak a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez, de a labor a járvány elmúltával is világszínvonalon tudja majd szolgálni a biotechnológiai kutatás igényeit, és az ELTE polgárainak egészségvédelmét egyaránt. A működését várhatóan február közepétől megkezdő laboratóriumban lehetővé válik különféle kórokozók, köztük az új koronavírus (SARS-CoV-2) és variánsai által kiváltott fertőzések kiszűrése, valamint a természetes és a védőoltásokkal létrehozott immunválasz elemzése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
