Az NNGYK jelentése szerint január végén egyetlen hét alatt csaknem hetvenezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű, és háromszázezer ember akut légúti fertőzés tüneteivel. Az influenzások 42 százaléka gyerek volt, harmada fiatal felnőtt.
Dr. Bana Richárd Longevity szemléletű családorvos Nyíregyházához közel, Székely településen rendel. „A körzetemben is rengeteg a megbetegedés - mondja. - Konkrétan nincs olyan ismerősöm, barátom, aki ne lenne beteg... Talán hallatszik a hangomon; én is épp gyógyulófélben vagyok. Egyik reggel még semmi panaszom nem volt, viszont az okosgyűrűm felébredéskor már jelezte, hogy fél fokkal emelkedett a testhőmérsékletem, és a HRV-m (szívfrekvencia-variabilitás) is lecsökkent. Aki használ hasonló okoseszközöket, tisztában van vele, hogy ilyenkor a feszes tempóból meg kell próbálni engedni. Nálam már a rendelés végén, délben jelentkeztek a tünetek a reggeli jelzés után, ezért a nap másik felét alvással töltöttem. Mivel rengeteget sportolok, és tudatosan figyelek az egészségemre, szerencsére jött és ment az influenza.
Viszont a praxisban tíz páciensből nyolc influenzaszerű panaszokkal érkezik. A tipikus tünetek: magas láz, végtaggyengeség, fejfájás, torokfájás, és nagyon sokszor van mellette hasi panasz. Hogy ezt pontosan influenza- vagy egyéb vírus, esetleg Covid okozza, azt nehéz megállapítani, de a tünetek és a kezelés hasonló.
Enyhe tünetek esetén az alvás és a pihenés kiemelt szerepét hangsúlyozom első
körben, mert ezekkel nagyságrendekkel lerövidíthető a gyógyulási folyamat.
Mellette D-vitamin, sok zöldség, gyümölcs, mézes tea, inhalálás ajánlott, és
rossz közérzet esetén tüneti szerek használata. Akik az
influenzaoltást felvették, azoknál láthatóan enyhébb a betegség lefolyása.
Természetesen olyan eset is van, amikor ugyanúgy elkapja az influenzát egy
oltott páciens, mint a nem oltott. Hiába, az oltás nem azt jelenti, hogy nem
leszünk fertőzöttek, hanem azt, hogy a szervezete jóval hamarabb és
hatékonyabban elkezd védekezni.
Aki oltott, annak előre elkészíti az immunrendszer
a jó fegyvereket az influenzavírus ellen. Míg annak a teste, aki nem vette fel az oltást, napokig csak
azért dolgozik, hogy legyen fegyvere a vírus ellen, csak aztán jöhet a
"csata".
Ez logikusan azt is jelenti, hogy a vírusfertőzés nagyobb háborút tud csinálni ott, ahol gyengébb az immunrendszer, nem volt védőoltás, ezáltal hosszabb lesz a
tünetes időszak, a szövődményeknek nagyobb a kialakulási esélye. Jól döntöttek,
akik felvették az influenzaoltást.”
De bármennyire is gyorsan szeretnének a páciensek gyógyulni,
antibiotikummal az első pár napokban biztos, hogy nem fog sikerülni
vírusfertőzés ellen. "A lényeg, hogy orvos nélkül antibiotikumot senki ne kezdjen el szedni - hangsúlyozza Bana doktor. "Az otthoni házipatikánkban rejtőző – akár le is járt vagy az előző
kúrából hibásan félbehagyott – antibiotikumokat véletlenül se vegyék be!
Vírus ellen az antibiotikum nem hat, sőt még árt is. Persze annak, akinek krónikus
betegsége van, a vírusfertőzés lefolyása súlyos nála, és már legalább öt-hét napja nem
javulnak a panaszai, az orvos vizsgálat után felírhat antibiotikumot bakteriális felülfertőzés
gyanúja miatt.
Ha mondani kellene egy olyan helyet, ahol a legtöbb vírus van, az az orvosi rendelő lenne. Míg a beteg várakozik a váróteremben, behozza a saját vírusait, de nem kizárt, hogy még két-három különbözőt összeszed. "Azt javaslom mindenkinek, hogy vegye fel a maszkot. Különösen az, aki lázas, vagy influenzaszerű panaszokkal érkezik az orvoshoz" - teszi hozzá dr. Bana Richárd.
„A mi körzetünkben nem
súlyosabb az idei influenzajárvány a megszokottnál” – mondja Dr. Menyhárt Eszter, aki egy budapesti, józsefvárosi
körzetben dolgozik családorvosként. "Akit lehetett,
beoltottunk, ezt a stratégiát követjük évek óta. Emiatt az a tapasztalatunk,
hogy főleg a fiatalabbak körében sokan influenzások, vagy jelentkeznek influenzaszerű
megbetegedéssel, és egyéb vírus által okozott tünetekkel. Erre a korosztályra ugyanis kevésbé jellemző, hogy oltásokra jelentkezzenek.
Nem készítünk
laboratóriumi teszteket, hanem azonnal felvesszük a betegeket néhány napra táppénzre,
és körülbelül egy hét, tíz nap alatt meggyógyulnak, tüneti terápiával."
Ebben a rendelőben kötelező maszkot viselni, de a doktornő javasolja ennek használatát közértben, villamoson, buszon is. "Alapvetően azt kérjük, hogy telemedicina keretében telefonon jelentkezzenek a páciensek, így csökkenthetjük a keresztfertőzések kockázatát. Ez a bevált módszer talán a COVID járvány pozitív hozadéka, és tömeges fertőzések esetén működik."
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Az ország nyugati felében, Somogy vármegyében kiemelkedő az
influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma - számolt be lapunknak Dr. Kuczkó Mária kaposvári
háziorvos. „Leginkább vegyes fertőzések jellemzőek. A klasszikus influenza mellett Covid és más vírusfertőzések
is okozzák a felső légúti megbetegedéseket, amelyekkel napi harminc-negyvenen fordulnak hozzánk. Mivel nagyon kevesen veszik meg ezer forint körüli összegért
a Covid-tesztet, csak a tüneteik alapján kezeljük a
pácienseinket. Láthatóan sok olyan beteg van viszont, akik magas lázzal és
izomfájdalmakkal jelentkeznek, amelyek tipikusan influenzára utalnak.
A betegek közel egynegyede felülfertőződik
valamilyen baktériummal, és sajnos tüdőgyulladások is előfordulnak. Ha idős embert érint a megbetegedés, akkor nagyon elesetté válhat hamar, ezért muszáj
kórházba irányítanunk őket.”
Felmerül a kérdés, hogy az influenzajárványról megjelenő statisztikai adatok milyen források alapján készülnek? A járványügyi laboratóriumokban elkészült vizsgálati eredmények drasztikus emelkedést mutatnak, kifejezetten az Influenza „A” típusának fertőzésével kapcsolatban.
„Valójában egy háziorvosnak semmi szüksége arra, hogy elkülönítse egymástól az influenzát, a Covidot és a náthát, amit legalább tíz különböző vírus idézhet elő” – erősíti meg Dr. Rusvai Miklós virológus, egyetemi tanár. A HMPV-től kezdve - amit újabban Kína kapcsán hallunk - rhino-, adenovírusok és még minimum tízféle kórokozó okozza a megfázást is. Ezek tüneteikben nem elkülöníthetők, csak tesztekkel, és a gyógymód is teljesen azonos esetükben. Ágynyugalom, egyenletes meleg, sok folyadék, vitamindús, könnyű ételek fogyasztása, és 5-7 nap gyógyulás, ami alatt vírusmentessé is válik az illető.
Sajnos néha - főleg az influenza esetében - maradványtünetek jelentkezhetnek, de igazából már nem ürít vírust az, aki ezt a hét napot átvészelte. Ha valaki még öt nap után is lázas, és komoly tüneteket mutat, antibiotikum kezelésre szorulhat, mert akkor már nagy valószínűséggel másodlagos fertőzésben szenved, amelyet többféle baktérium; Bordetella, Pasteurella, Histophilus is okozhat" - magyarázza a virológus.
De akkor honnan lehet tudni mégis, hogy influenzajárvány van? Nos, a járványügyi munka során az úgynevezett sentinel orvosok minden héten 100-500 mintát küldenek vizsgálatra attól függően, hogy hány beteg jelentkezik náluk légzőszervi tünetekkel. Ezekből a statisztikailag reprezentatív mintákból az NNGYK-ban meghatározzák, hogy adott esetben milyen vírus van bennük, és visszakövetkeztethetnek a népesség egészére az adatokból. Mivel a minták 80-90 százalékában jelenleg influenzavírus van, most elsődlegesen az okozza a járványt. Hasonlóan nagy volumen 2015-ben volt utoljára. "Érdekes módon 2024-ben is nagyon sok influenzás beteg volt, jóval meghaladta a korábbi évek átlagát. További érdekesség, hogy most két egymást követő évben jelentkezik ilyen meglehetősen magas számban az influenza, ami egyáltalán nem szokványos, hiszen 5-7 éves periodicitás jellemző erre a vírusra. Az oka mindössze annyi, hogy a lakosság jelentős része egy-egy ilyen járvány során megfertőződik, átesik az influenzán, védettséget szerez, és ez a „védőburok”, körülbelül ennyi idő alatt halványodik el annyira, hogy egy újabb járvány elég sok olyan embert találjon, akinek nincs megfelelő immunitása, és ezért egy újabb hullám alakul ki."
"Meglátásom szerint most jár csúcsra a járvány. Valószínűleg a hatodik héten tetőzik, amit majd két hét múlva tudunk visszaigazolni számokkal. Várhatóan innentől kezdve csökkenni fog az esetszám és február vége, március eleje lesz, amikor a járványküszöb alá süllyed.”
Ráadásul csupán a jéghegy csúcsát látjuk, hiszen rengeteg ember nem megy orvoshoz, akkor sem, ha beteg. Bár influenzás esetek április végéig biztos, hogy rendszeresen előfordulnak majd, a legnagyobb hullám addigra lecseng.
