Az enyhe téli idő miatt idén a kullancsszezon is korábban kezdődik, a természetbe vágyóknak már március közepétől fel kell készülniük a paraziták ellen. A kullancsok számos, emberre veszélyes kórokozót hordoznak: az általuk terjesztett egyik legismertebb betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás , más néven kullancs-encephalitis. Az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel gyógyuló betegség Közép-Európában a leggyakoribb, kullancsok által terjesztett vírusos megbetegedés. Leghatékonyabban oltással védekezhetünk ellene, viszont a védettség kialakulásáért az oltásokat már a tél vége felé tanácsos beadatni.
Városi környezetben sem vagyunk biztonságban
Talán Attila énekes azon szerencsések egyike, akiket ugyan megfertőzött a kullancs-encephalitis vírusa, a betegség mégis enyhébb lefolyású volt, így maradandó károsodás nélkül fel tudott épülni. Ugyanakkor ez az "enyhe" lefolyás is kórházi kezelést igényelt, és rövid időre le is bénult miatta. "Egész életemben Pest belvárosában éltem, édesanyámmal azonban sokszor kimentünk a Városligetbe sétálni - valószínűleg a kullancs is itt fertőzött meg. Az én példám is jól mutatja, hogy még a városi környezetben sem vagyunk teljes biztonságban ezektől a parazitáktól" - mondta el a kullancsszezon kapcsán tartott sajtótájékoztatón az énekes. Szavait a statisztikák is alátámasztják: egyes kutatások szerint már minden ötödik kullancscsípés városi környezetben történik.
A fertőzés még sok éve, óvodás korában történt, az első tünetek pedig egy táborozás alkalmával jelentkeztek nála. Minden előzmény nélkül rosszul lett, hányt, majd elájult. Rögtön kórházba szállították, ahol a családja legnagyobb rémületére kiderült, hogy deréktól lefelé lebénult. Szerencsére csak ideiglenesen: a másfél-kéthetes kezelést követően ismét mozogni tudott.
Korai fázisában a fertőzés nagyon általános tünetekkel jelentkezik, ami miatt nehéz felismerni. "A betegek harmadánál alakul ki a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járó második fázisa is. Tünetei a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés" - ismertette a betegség jellegzetes tüneteit dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Az általában 2 hét alatt lezajló betegség minden második esetben szövődmény nélkül gyógyul, nem ritkán azonban maradványtünetekkel is számolni kell. Enyhébb esetekben is visszatérő fejfájás, memóriazavar , görcshajlamra utaló EEG-eltérések maradhatnak vissza. Az érintettek harmada-fele kénytelen korábbi munkahelyét feladni, fizikai-szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt. Súlyos esetekben gyulladás, majd felső végtagi mozgásszervi bénulások is kialakulhatnak, sőt a légzőközpont bénulása miatt nagyon ritkán halálos kimenetelű megbetegedés is előfordulhat. A vírus gyógyítására nincsen célzott terápia, az esetleges agykárosodás mértékét gyógyszeresen nem lehet befolyásolni.
Egyre több kullancs jelent veszélyt
A kullancs-encephalitis egyre nagyobb problémát jelent a kontinensen: a közép-európai régió pedig kiemelten fertőzött. 2016-ban több mint 2600 esetben igazolták a vírusfertőzést Európában, a tényleges fertőzések száma pedig valószínűleg még magasabb. A fertőzés szezonális: szinte minden eset (92 százalékban) május és október között történik. A megbetegedések számának növekedése mögött a klímaváltozás , illetve a szabadtéri tevékenységek fokozódó népszerűsége állhat: egyre több időt töltünk a szabadban, népszerű a túrázás itthon és a környező országokban is. Magyarországon az elmúlt években ugyan csökken a fertőzöttek száma, de a védőoltás nem csak itthon véd meg minket.
Utazásnál, nyaralásnál érdemes fejben tartani, hogy némelyik kedvelt úti cél bizony sokkal erősebben fertőzött, mint Magyarország. A balti államok mellett ilyennek számít ma már Csehország és Szlovénia is, de az előző évhez képest Szlovákiában is 111 százalékkal ugrott meg az esetszám 2016-ban. Ausztriában szintén rengeteg a fertőzött kullancs, viszont az 1981-ben induló vakcinázási kampánynak köszönhetően a fertőzések száma is lecsökkent. 2007-re már a lakosság 88 százaléka kapott védőoltást, az országba látogató külföldiek viszont még ugyanúgy veszélyben vannak. Évente átlagosan 60 turista fertőződik meg kullancs-encephalitis vírussal Ausztriában.
Védőoltással megelőzhető
Az egyetlen hatékony védekezési mód a kullancsencephalitis-fertőzés ellen a védőoltás. Az alapimmunizálás három adag oltással történik: az elsőt követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. Egyetlen oltás még nem véd meg minket, ehhez a teljes alapimmunizálási sort be kell adatni. A hosszú távú védettség fenntartásához pedig az emlékeztetőoltások alkalmazására is szükség van - először 3 év múlva.
Természetjáróknak fontos lehet betartani néhány óvintézkedést is. Mielőtt zöldövezetbe megyünk, használjunk kullancsriasztót, és húzzunk hosszú ujjú ruhát, illetve hosszú szárú nadrágot, melynek szárát betűrjük a zokniba. Ajánlott rendszeresen nyírni a füvet a kertben is, hiszen a szabadban mászkáló kutyák vagy macskák, esetleg a kertbe lopódzó sünök testükön hozzánk is behordhatják a parazitákat.