A Vermonti Egyetem kutatói azt állítják, hogy a leheletteszt több hétről néhány percre csökkentheti a diagnosztizáláshoz szükséges időt.A bakteriális fertőzések kimutatásához hagyományosan mintát kell gyűjteni, amiből ki laboratóriumban ki kell tenyészteni a baktériumokat. Ezeket a baktériumokat aztán megvizsgálják, hogyan reagálnak az antibiotikumokra, de az elemzés meglehetősen hosszú időt vesz igénybe. A leheletvizsgálat viszont az orvosok szerint gyors és nem invazív diagnosztikai eszköznek számít.
A kutatásban a vermonti kutatók a különböző baktériumok illetve azok egyes törzsei által kibocsátott illékony szerves vegyületeket vizsgálták kísérleti egerek leheletében. Az egereket két baktériummal fertőzték meg, amelyek gyakran okoznak tüdőfertőzést: a Pseudomonas aeruginosa és a Staphylococcus aureus baktériumokat, majd 24 óra elteltével leheletmintát vettek tőlük.
A vegyületüket úgynevezett másodlagos elektrospray ionizációs tömegspektrometriával (SESI-MS) elemezték, ami a leheletben jelen lévő vegyületek nagyon kis elemeinek kimutatására is képes. A kutatók statisztikailag jelentős eltérést mutattak ki a baktériumokkal fertőzött egerek és a nem fertőzött egerek lehelet-profilja között. Az is kiderült, hogy a módszerrel két baktériumfaj, illetve a P. aeruginosa baktérium két törzse között is különbséget tudtak tenni.
Ez is érdekelhet
A tanulmány társszerzője, Jane Hill azonban hozzátette, hogy még számos feladatot kell megoldani a leheletvizsgálat fejlesztésével kapcsolatban, ezért a technika alkalmazásáig további kutatásokra lesz szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
