Ahogy a Házipatika.com is beszámolt róla, a New York-i vérellátó központ március végén jelentette be, hogy megkezdi a felgyógyult COVID-19-betegek vérplazmájának gyűjtését, hogy az úgynevezett passzív immunizálással próbáljanak segíteni a súlyos állapotban lévő fertőzötteken. Ezzel egy időben Magyarországon is tudományos konzorcium alakult az EMMI javaslatára és az operatív törzs támogatásával, hogy mielőbb megkezdjék ezt a terápiát. A konzorcium tagjai a Dél-pesti Centrumkórház, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz), szakmai partnere a Biotest Hungaria Kft. és Plazma Pontokat működtető Plazmaszolgálat Kft. Utóbbi budapesti központjában április végén el is indult a gyógyult COVID-páciensek vérplazmájának gyűjtése, az első donorok közt pedig ott volt prof. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója is, aki szintén átesett a koronavírus-fertőzésen.
Hogyan segít a gyógyult COVID-betegek vére?
Az antibiotikumok és védőoltások kifejlesztése előtt a súlyos fertőzésben szenvedők a már felgyógyult páciensek vérplazmáját kapták meg, a SARS-CoV-2 vírus esetében pedig - vakcina és gyógyszer hiányában - az orvosok visszanyúltak ehhez a régebbi terápiás módszerhez. "A fertőzött beteg immunrendszere ellenanyagot, úgynevezett antitestet termel a vírus ellen, ezáltal tudja legyőzni a betegséget. A gyógyult és már egészséges emberek plazmájából egy speciális eljárással, a plazmaferezissel kész ellenanyagot tudunk kinyerni. Ez a súlyos állapotban lévő, legyengült immunrendszerű páciensek számára nagy segítség, hiszen készen kapják azt az ellenanyagot, ami elpusztítja szervezetükben a koronavírust" - magyarázza dr. Gyimesi Hilda a passzív immunizálás lényegét.
Az antitesteken kívül a vérplazmában lévő egyéb fehérjék segítenek legyőzni a COVID-19-betegek szervezetében gyakran fellépő úgynevezett citokinvihart is. Ez egy kórosan felerősödött immunológiai gyulladásos folyamat, gyakorlatilag úgy kell elképzelni, hogy a vírus következtében fellépő túlzott reakció hatására az immunrendszer kilép a saját működési szabályai alól, és gyakran több kárt okoz, mint maga a SARS-CoV-2. A citokinvihar a tüdőn kívül más szerveket (például a szívet, vesét, véralvadási és központi idegrendszert) is érinthet, különösen, ha a páciensnek már vannak krónikus betegségei. A plazmaterápia tehát két fronton is küzd a COVID-19 súlyos tünetei ellen.
Nem minden donor vérplazmája alkalmas a terápiára
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Elsősorban férfiakat várnak donornak, a nők plazmája ugyanis olyan fehérjéket tartalmazhat, amelyek a betegek számára súlyos transzfúziós szövődményt okozhatnak. Emiatt csak a férfiak vérplazmája alkalmas a terápiára, de ez nem jelenti azt, hogy a nőkét nem tudják hasznosítani. Az ő plazmájukra az úgynevezett anti-SARS-COV-2 hyperimmunglobulin létrehozásához van nagy szükség. Ez egy gyógyszergyári körülmények között előállított plazmakészítmény, ami a koronavírus fertőzött betegek gyógyítására alkalmas.
A donoroknak minimum 2 hete tünetmentesnek kell lenniük és fontos, hogy már ne legyenek karanténban, továbbá megfeleljenek a plazmaadás alapvető követelményeinek (például vénájuk alkalmas legyen erre). Egyedül az életkorban van eltérés: normál esetben 18-60 év között lehet vérplazmát adni, de azok, akik a beteg emberek közvetlen kezelésére adnak plazmát, ott akár 70 éves korig ki lehet tolni a határt.
A COVID-19-ből felgyógyultak jelentkezhetnek telefonon (0630-602-950) és elektronikus úton is. A nyilvántartott betegeket pedig levél útján is megkeresik, hogy felhívják a figyelmüket arra, hogyan segíthetnek. "Akik jelzik önkéntes donori szándékukat, azokat először a Szent László kórházban letesztelik a koronavírusra orr-és garat mintából, mert fontos, hogy már vírusmentesek legyenek. Ezenkívül vizsgálják, hogy megfelelő számú antitest van-e a szervezetükben" - tájékoztat a szakértő. A koronavírus elleni terápiához ugyanis létfontosságú az ellenanyag mennyisége. Főként a fiatal és enyhe lefolyású betegségen átesetteknél figyelhető meg, hogy nem rendelkeznek annyi immunsejttel, ami szükséges lenne ehhez.
Amennyiben a teszteken megfelel az illető, akkor időpontot egyeztetnek vele a plazmaferezisre. Ez jelenleg a Plazma Pont hálózat egyik budapesti helyszínén zajlik, de május 13-ától három vidéki városban (Győrben, Szegeden és Debrecenben) is elérhető lesz. Ha levették a vérplazmát, azt átadják az Országos Vérellátó Szolgálatnak, ahol előállítják a vérkészítményt. Egy donor plazmájából három vérkészítmény gyártható, ez egy beteg terápiás dózisát jelenti.
Egyre biztatóbb eredmények
A vérplazma-készítményeket jelenleg intenzív osztályon ápolt, súlyos betegeknek adják be, hiszen nekik van rá a legnagyobb szükségük. Annak kiválasztásnál, hogy ki kapja meg az adott egységet, döntő szempont, hogy a donor és a beteg vércsoportja egyezzen. Az elmúlt két hétben már több COVID-páciensnél is alkalmazták a terápiát, és az első eredmények szerint ígéretes ez a módszer. Kérdésünkre dr. Gyimesi Hilda elmondta, hogy azok közül, akik megkapták az ő általuk levett plazmát, az egyikük már meg is gyógyult, és a többiek is "kifelé tekintgetnek az intenzív osztályról".
Fontos hangsúlyozni, hogy a donoroknak semmiféle kockázatot nem jelent a plazmaferezis, még akkor sem, ha esetükben súlyosabb tünetekkel járt a COVID-19. Egyrészt a plazmaadás általános szabályai szerint több orvosi szűrésen átesnek, másrészt a vér sejtes elemeit visszajuttatják, a levett plazmát pedig egy egészséges szervezet 1-2 nap alatt újratermeli. Ha a szervezetében nem csökken a koronavírus elleni antitestek mennyisége, egy donor akár 2-3 alkalommal is adhat plazmát, ezzel pedig akár több életet is megmenthet.
A koronavírus akár a szemeken keresztül is bejuthat a szervezetbe. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy egyes betegek miért tapasztaltak kötőhártya-gyulladást a COVID-19 tüneteként - számol be egy új kutatás eredményeiről társportálunk, az nlc.hu .
