Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020 végi becslései szerint világszerte közel 38 millióan küzdenek HIV-fertőzéssel, többségében az afrikai kontinensen. A testnedvek közvetítésével terjedő vírus az immunrendszert támadja meg, és kezelés nélkül fokozatosan gyengíti a szervezet egyéb fertőzésekkel és rákbetegségekkel szembeni védelmét. Antiretrovirális terápiával (ART) ugyanakkor háttérbe szorítható a kórokozó replikációja, így élethosszig tartó kezeléssel nemcsak a fertőzöttek immunrendszerének egészsége őrizhető meg, de a HIV további terjedésének is elejét lehet venni. Ezzel együtt végleges, sterilizáló gyógymód egyelőre nem áll széles körben rendelkezésre a fertőzöttek ellátásában. A probléma abból ered, hogy a HIV képes elbújni mind az immunrendszer, mind a gyógyszerek hatása elől úgynevezett virális rezervoárokban. Emiatt pedig a fertőzés újra fellángol a szervezetben, ha az érintettek abbahagyják a kezelési programot.
Reményt kelthet azonban egy, az Annals of Internal Medicine című tudományos folyóiratban megjelent esettanulmány. Mint azt az IFLScience írja , a tanulmány szerzői ebben egy 30 éves nő történetét mutatják be, akinél 2013-ban diagnosztizáltak HIV-fertőzést, és akinek élettársa AIDS következtében hunyt el. A páciens csupán 2019-ben, terhessége idején állt ART-kezelés alatt, sem előtte, sem utána nem szedett gyógyszert a HIV ellen. Ennek ellenére a dr. Xu Yu, a Massachusettsi Kórház orvosa vezette kutatócsoport négy év leforgása alatt nem talált replikálódni képes HIV-genomot a pácienstől vett 1,2 milliárd vérsejt- és 500 millió szövetisejt-mintában. Előbbiek közül a vizsgált 150 millió CD4
+ T-sejtből, a HIV elsődleges rezervoárjából sem lehetett kimutatni a vírust. Az orvosok felfedeztek ugyanakkor egy erősen mutálódott vírusszekvenciát, ami igazolja, hogy az eredeti diagnózis nem volt téves, azaz a páciens valóban megfertőződött.
A szakirodalomban mindmáig ez a második olyan eset, amikor egy fertőzött immunrendszere önállóan legyőzte a HIV-fertőzést. Az elsőt a San Franciscó-i páciensként említik, míg a mostani eset az Esperanza páciens nevet kapta. "A felfedezés, különösen az, hogy immár egy második esetet is azonosítani tudtunk, arra utal, hogy elérhetővé válhat a sterilizáló kúra olyan emberek számára, akik maguktól nem lennének képesek végleg kigyógyulni a fertőzésből" - hívta fel a figyelmet dr. Yu, aki jelenleg a két páciens T-sejtjei közötti lehetséges hasonlóságokat vizsgálja. "Annak lehetőségét keressük, hogy oltással biztosítsunk hasonló immunitást ART-kezelésben részesülő embereknek. A cél, hogy megtanítsuk az immunrendszerüknek, hogyan kontrollálhatja a vírust ART nélkül is" - tette hozzá a kutató.
Ez is érdekelhet
Korábban két másik HIV-fertőzött szervezetéből is sikerült őssejtterápia segítségével teljesen kiirtani a vírust. Az eljárás ugyanakkor rendkívül költséges és kockázatos, így szakértők szerint nem valószínű, hogy széles körben is alkalmazhatóvá válik a közeljövőben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
