Megfelelő tudományos bizonyítékok alapján Magyarországon is szükség van a harmadik, emlékeztető oltásra a delta és az omikron vírusvariánsok által okozott, súlyos COVID-19-megbetegedés ellen. Ezzel szemben a negyedik oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben - áll abban a szakmai ajánlásban , amelyet több mint 20 magyar egészségügyi szakértő fogalmazott meg - köztük professzorok, biológusok, kutatók és gyakorló orvosok -, és amelyről a Portfolio is hírt adott . A Konszenzus az Egészségért Kör (KEKSZ) tagjai megnevezett azonban 3 csoportot, amelyek számára kifejezetten ajánlja a negyedik dózis beadatását is. Ezek közé tartoznak azok,
- akik betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos vagy immunszuppresszált állapotban vannak (például az immunszuppresszív gyógyszert szedők, a szervátültetettek, az aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők vagy a HIV-fertőzöttek);
- akik 60 év felettiek, és alapimmunizációként 2 Sinopharm-oltást, majd ezt követően 1 nyugati vakcinát kaptak;
- akik kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozónak számítanak - például azért, mert a COVID-osztályon dolgoznak -, az idősebb korosztályhoz tartoznak, és a 3. oltásuk beadatása óta már legalább 4 hónap eltelt.
Az első 3 oltás fontosabb
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakértői csoport azonban kiemelte, hogy a jelenlegi koronavírus-helyzetben nem a 4. oltás az elsődleges fontosságú, sokkal inkább az, hogy minél többen megkapják az első és második dózist, majd 4-6 hónap múlva a harmadik adagot is. "Számos nemzetközi vizsgálat igazolja, hogy az idővel csökkenő védettség megerősítésére ezen megerősítő oltásra szükség van. Ezzel jelentősen csökkenthető a kórházba kerülés, illetve a halálozás veszélye" - írták, hozzátéve, hogy a 4. oltásra majd akkor lesz szélesebb körben szükség, ha újabb, antigén célpontú vakcinák érkeznek, vagy ha jelentősen megváltoznak a járvány jellemzői.
Ezt javasolják megelőzésképpen
Az állásfoglalás kitért arra is, hogy milyen járványügyi intézkedéseket bevezetését tartanák hasznosnak a szakértők a koronavírus terjedésének megállítása érdekében. Javasolják például, hogy a tömegközlekedési eszközökön és nyilvános zárt terekben követeljék meg az FFP2-es maszkok használatát - és a védőeszközt ingyenesen biztosítsák a rászorulóknak -, de fontos lenne szerintük a zárt térben tartott nyilvános rendezvények létszámának szigorú megszorítása is. Ajánlásaik között szerepel még egyebek mellett az is, hogy hetente legalább egy gyorstesztet kellene biztosítani ingyenesen minden taj-számmal rendelkező magyar embernek, illetve át kellene alakítani a karanténszabályokat.
Azt már régóta tudjuk, hogy teljesen kiszámíthatatlan, kinek milyen tünetekkel és mennyire intenzíven reagál a szervezete a koronavírus-fertőzésre. Olvasóink tapasztalatai alapján viszont úgy tűnik, legalább ennyire bizonytalan az is, hogy kinél milyen szempontok alapján rendelik el a házi karantént.
