Az utóbbi hetekben jelentősen felgyorsult Magyarországon a koronavírus terjedése, és manapság már akár napi 10-15 ezer új fertőzöttet is regisztrálnak. A kórházi kezelést nem igénylő betegek továbbra is otthonaikban, házi karanténban lábadozhatnak. Csakhogy ennek szabályaival kapcsolatban igen nagy a katyvasz az emberek fejében, ugyanis úgy tűnik, hogy orvosonként eltér, milyen számolási és eljárási módot alkalmaznak az elkülönítéssel kapcsolatban.
Mindenki máshogy számolja
Olvasóink még a karantén hosszának megváltoztatása előtt fertőződtek meg az új típusú koronavírussal, ezért nekik még 10 napot kellett otthoni elkülönítésben lenniük. A karantén hossza volt azonban az egyetlen dolog, ami egyezett a történeteikben, minden más viszont a háziorvoson múlott. Egyesek például arról számoltak be, hogy bár csak a tünetek megjelenése utáni 3-4. napon derült ki, hogy koronavírus -fertőzöttek, az orvos azt mondta, az első tünetes naptól számolják a karantént, így a beteget a lejelentést követően valójában csak 6-7 napig kötelezték otthonmaradásra. Másoknak viszont a PCR-teszt eredményének kézhez vételétől számolták a 10 napot. Egy esetben viszont még az orvos sem tudta eldönteni, mikortól számolják az elkülönítés idejét: a betegnek január 6-án lett pozitív az otthoni tesztje, erről 7-én értesítette orvosát, majd 12-én a mentőszolgálat által is elvégeztetett egy tesztet (ami szintén pozitív volt), és az érintett végül 19-éig volt karanténban.
Olyan is előfordult, hogy azt mondták a betegnek, csak akkor szabadulhat, ha már volt legalább 3 tünetmentes napja, míg mások akkor is elhagyhatták otthonukat a 10 nap letelte után, ha még köhögtek. Egyik olvasónknak pedig azt is kiemelte az orvosa, hogy a 10 nap alatt ki sem nyithatja a bejárati ajtót. De ez nem egy könnyen betartható szabály, hiszen ha időközben mégis szüksége lenne valamire a karanténban lévő személynek - például ételre vagy gyógyszerre -, akkor annak beszerzését csak úgy tudja megoldani, ha megkér valakit, hogy tegye le az ajtó elé, és majd kimegy érte, ha a kézbesítő már nincs a közelben.
Ha a gyerek negatív, 20 nap karantént kap
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az igazolt fertőzöttekkel egy háztartásban lakók sorsát is teljesen eltérően kezelték az orvosok. A betegek többségétől meg sem kérdezték, lakik-e valaki velük, és csak néhányuknak mondták azt, hogy lehetőleg a családtagok is töltsék otthon azt a 10 napot, mert akár ők is megfertőzhetnek másokat. Az egyik családban például míg a gyerek karanténba került a pozitív PCR-tesztje miatt, az enyhe tüneteket mutató szülőket még csak teszteltetni sem akarták az orvosok, és dolgozni is nyugodtan járhattak volna, csak becsületből otthon maradtak.
A legfurcsább történet pedig talán az, amikor a két szülőnek pozitív lett az otthoni gyorstesztje (orrból vett minta alapján), míg óvodás gyereküknek - aki többszörösen is kontaktszemélynek minősült, majd be is lázasodott - 2 nyáltesztje is negatív lett. Erre a gyerekorvos azt mondta, hogy a kislányt (a szülők tesztelésétől számítva) 10+10 napig karanténban kell tartani, ugyanis akár az anyja vagy az apja 10. betegségnapján is elkaphatja a fertőzést, és onnantól még 10 napig fertőzőképes lehet. Az fel sem merült, hogy elrendeljenek neki hivatalos tesztelést, mert esetleg a nyáltesztek téves eredményt mutattak. Az orvos ugyanakkor hozzátette, hogy ha időközben mégis sikerül pozitív eredményt produkálnia a gyereknek, akkor attól a naptól számítva 10 nap karantént kap, vagy esetleg szabadulhat a szülők tesztelése utáni 14. napon, ha aznap is negatív eredményt mutat a tesztje. (A történet vége az lett, hogy a szülők végül rábeszélték gyermeküket, hogy győzze le félelmét és vállaljon be egy orrba dugós COVID -tesztet. Ezzel sikerült bizonyítaniuk, hogy a kislány is elkapta a fertőzést, tehát szükségtelen a 20 nap karantén.)
Hol az igazság?
Olvasóink az eltérő számolások és szabályok mellett azt is furcsállták, hogy egyébként semmilyen módon nem ellenőrizte senki, hogy valóban betartják-e a karantént. Már nyoma sincs az első hullámok alatti szigornak, amikor piros matricát ragasztottak a járványügyi elkülönítésben lévők ajtajára és naponta kijárt hozzájuk a rendőrség. Most gyakorlatilag az emberek lelkiismeretére van bízva, betartják-e a szabályokat, de jóformán még az is, hogy mettől meddig maradnak otthon. Emellett úgy tűnik, a kontaktkutatásra sem fordítanak túl sok figyelmet az országban: a betegektől nem kérdezték meg, vélhetően hogyan fertőződtek meg, sem azt, hogy találkoztak-e valakivel a tüneteik megjelenése óta vagy az azt megelőző 48-72 órában (ami az omikron variáns feltételezett lappangási idejének felel meg). A családtagok tesztelése sem jött szóba, pedig a tüneteket mutató kontaktszemélyeket elméletileg kötelező lenne tesztelni. Olvasóink rokonai tehát jobb híján saját költségen végeztek el gyorsteszteket vagy PCR-tesztet.
Ahhoz, hogy igazságot tehessünk, megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), a Koronavírus Tájékoztató Központot (KTK) és az országos tisztifőorvost is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre. Néhány szabályt azonban sikerült megtalálnunk az online elérhető tájékoztatókban. Az NNK által kiadott, járványügyi és infekciókontroll szabályokról szóló, január 14-én frissített eljárásrendben például az áll, hogy az otthonában elkülönített személy izolációját akkor lehet megszüntetni, ha már legalább 3 napja láztalan, a légúti panaszai elmúltak, valamint már minimum 7 nap eltelt az első tünetek megjelenése óta. A tünetmentes fertőzöttek pedig a pozitív teszt mintavételének napjától számított 7. napon mehetnek újra közösségbe. A dokumentum szerint azokat is 7 napos járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, akik szoros kapcsolatba kerültek egy igazolt fertőzöttel.
A magyar biológusok és tudósok által szerkesztett Koronavírus Kisokosban pedig az olvasható, hogy koronavírus-gyanús személynek kell nyilvánítani mindenkit, aki a COVID-19-re jellemző tüneteket produkál, és az elmúlt néhány napban találkozott olyan személlyel, akinek azóta beigazolódott a fertőzöttsége. Az ilyen, gyanús esetekben az eljárás szerint kötelező a tesztelés, amit a háziorvosnak kell elrendelnie. Megjegyzik továbbá azt is, hogy a hatósági házi karantén idején a rendőrség időnként ellenőrizheti, hogy tényleg otthon maradnak-e a betegek.
Bár megjelent a napokban egy szakmai ajánlás a koronavírus elleni negyedik oltással kapcsolatban, a dokumentum pont a legfontosabb információt nem tartalmazza: azt, hogy milyen vakcina után mi adható. Csak annyit írtak, hogy egyik kombináció sem ellenjavallt, de az oltóanyag kiválasztása mindenesetben az oltóorvos feladata.
