Koronavírus: kiderült, miért nem betegít meg mindenkit

Önkénteseket fertőztek meg egy kísérlet során az új típusú koronavírussal, hogy aztán megfigyeljék, hogyan reagál az immunrendszerük. Az eredmények fontos eltérésekre világítanak rá.

Maga a kísérlet még 2021-ben, a világjárvány csúcsán zajlott, az eredményeket bemutató tanulmány azonban a napokban jelent meg a Nature című tudományos folyóiratban. Mint azt a Guardian írja, a kutatók összesen 36 egészséges felnőtt önkéntest vontak be a vizsgálatba, akik előzőleg sem védőoltást nem kaptak, sem a fertőzésen nem estek át. Mindannyiunk orrába alacsony dózisban SARS-CoV-2-vírust juttattak be, majd vér- és orrváladékmintákat véve tőlük nyomon követték az immunreakciójukat. Összesen három kategóriát határoztak meg közöttük:

  1. voltak, akiknél ki tudott váltani fertőzést a vírus, így meg is betegedtek;
  2. voltak, akiket ugyan egy átmeneti időszakban pozitívan teszteltek, de végül nem alakult ki náluk teljes fertőzés;
  3. illetve voltak, akiknél semmilyen jel nem utalt fertőzésre.

Ez utóbbi két csoport tagjainál felfedezett egy igazán lényeges jelenséget a kísérletet lefolytató kutatócsoport. Kiderült ugyanis, hogy esetükben még a vírussal történt találkozást megelőzően vett minták alapján magas szintű aktivitást mutatott egy gén, a HLA-DQA2. Ez az aktivitás az úgynevezett antigénbemutató sejtekben mutatkozott meg – azokban a sejtekben, amelyek elsőként figyelmeztetik a veszélyre az immunrendszert. „Ezek a sejtek fogják a vírus egy kis darabkáját, majd megmutatják azt az immunrendszernek, mintha csak azt üzennék: »nézd, ez egy idegen – menj, és szabadulj meg tőle«” – fogalmazott dr. Kaylee Worlock, a University College London kutatója, a tanulmány első szerzője.

A felfedezés tehát arra utal, hogy azok immunrendszere, akiknél az említett gén erős aktivitást mutat, valószínűleg hatékonyabban tud fellépni a koronavírussal szemben. A fertőzés így nem tud átjutni a szervezet első védelmi vonalán. Persze érdemes hangsúlyozni, hogy ez sem jelent teljes mértékű védettséget. Az önkéntes alanyokat ugyanis a kísérlet után is nyomon követték, és néhányuk később természetes úton elkapta a COVID-19-et. Ezzel együtt a kutatócsoport szerint eredményeik alapot adhatnak a meglévőknél hatékonyabb kezelési módszerek és oltóanyagok kifejlesztéséhez.

Borítókép: Getty Images

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

savanyú káposzta
A savanyú káposzta így hat a bélrendszeredre
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: +3 °C

Javulnak a látási viszonyok, de nagyrészt borult, párás idő valószínű. Hosszabb-rövidebb időre elsősorban a keleti tájakon süthet ki a nap. Helyenként szitálás előfordulhat. Gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 2, 8 fok között alakul, de kevésbé felhős tájakon ennél pár fokkal melegebb is lehet. Az időjárás viszonylag stabil, ezért jelentős fronthatás nem terheli a szervezetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!