Ha megnézzük a szekrényünkben sorakozó ruhák alapanyagát, szinte biztos, hogy a legtöbb poliészterből vagy pamutból készült, vagy ezek valamilyen arányú keveréke. A pandémia idején persze joggal vetődhet fel bennünk a kérdés, hogy ezeken a szöveteken vajon mennyi ideig élhetnek túl a vírusrészecskék - már persze, ha ezeknek lennénk kitéve. Vajon a három anyag hasonló, vagy teljesen más mértékben nyújthat kedvező életteret a kórokozóknak? Ha ez utóbbi, akkor melyik szövettípuson mennyi ideig élhetnek túl a vírusrészecskék? Ez a kérdés foglalkoztatott egy brit kutatócsapatot is, akik a poliésztert, a 100% pamutot és a poliészter szálakkal kevert pamutot (polycotton) hasonlították össze. A BBC beszámolója szerint azt vizsgálták, hogy melyiken mennyi ideig maradnak életképesek a koronavírushoz hasonló vírusrészecskék.
Az egészségügyi dolgozók ruhája is veszélyes
A kutatók arra jutottak, hogy a kevert pamuton élnek túl a legkevesebb ideig - csupán 6 órát bírnak ki -, a pamuton 24 órát, míg a poliészterből készült ruhákon még 72 óra elteltével is jelen voltak, még mindig fertőzésre készen. A tanulmány vezető szerzője, dr. Katie Laird mikrobiológus arra figyelmeztet, hogy ezek az anyagok nemcsak hétköznapi viseletként népszerűek, hanem az egészségügyi dolgozók formaruháinak alapanyagai is. És ha nem elég gyakran, vagy nem megfelelően tisztítják őket, akkor akár a vírus terjedésének kockázatát is növelhetik. Ha pedig nem a kórházban történik a tisztításuk, hanem az egészségügyi dolgozó hazavinné magával kimosni, akkor akár a családját is kiteheti a fertőzésveszélynek.
Mire kell ügyelni a tisztításnál?
Az első és legfontosabb, hogy az egészségügyi dolgozók ruháit az adott intézményben kell hagyni tisztítási céllal, és magas hőmérsékleten kell ezeket kimosni. A 100 százalék pamutból készült ruhák kapcsán a fent említett tanulmány szerzői arra jutottak, hogy 67 fokos vízben elpusztultak a vírusrészecskék akkor is, ha nem adtak mosószert a mosáshoz - ha viszont a ruhákat az emberi nyálhoz hasonló mesterséges anyaggal kenték be, ami tartalmazta a vírus részecskéit, akkor nem. Ezekben az esetekben csak az pusztította el a kórokozókat, ha mosószert is adtak a 40 fokos vagy annál melegebb vízhez. Tiszta és vírusrészecskéket tartalmazó ruhák együtt mosása során a tudósok szerint nem állt fenn annak veszélye, hogy a tiszta ruhákra is átkerültek volna a kórokozók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A koronavírus-járvány harmadik hullámában egyre fiatalabbak egyre súlyosabb állapotban kerülnek intenzív osztályra. Erről részletesebben is olvashat korábban megjelent cikkünkben .
