Koronavírus: a természetes védettség erősebb lehet

Erősebb védettséget élvezhet az új típusú koronavírus delta variánsával szemben, aki átesett korábban a fertőzésen, mint akit védőoltással immunizáltak - derült ki egy nagy létszámú izraeli kutatásból. Szakértők ugyanakkor óva intenek mindenkit attól, hogy a természetes úton lezajló fertőzésekre potenciális védekezési eszközként tekintsenek.

Az Egyesült Államok és Új-Zéland is sokat rontott - a Bloomberg a járványügyi védekezés sikeressége alapján rangsorolja hónapról hónapra a világ 53 országát.

"A tanulmány rámutat a természetes immunitás előnyeire, de nem veszi számításba, mi mindent okozhat a vírus, amíg a szervezet eljut a védettségig" - idézi a Science magazin Marion Peppert, a Washingtoni Egyetem immunológusát, aki maga nem vett részt a kutatásban. Az elemzést a közel 2,5 millió izraeli állampolgár egészségügyi ellátásáért felelős Maccabi Healthcare Services kutatási és innovációs intézetének szakemberei végezték el Tal Patalon és Sivan Gazit vezetésével. A kutatócsoport több tízezer személy adatait vizsgálva kereste a választ arra a kérdésre, hogy vajon egy korábbi fertőzés vagy a Pfizer-BioNTech-oltóanyag révén alakul-e ki hatékonyabb védettség a szervezetben a SARS-CoV-2-vírus erősen fertőző delta variánsa ellen.

Izraelben igen magas a lakosság átoltottsági aránya COVID-19 ellen
Izraelben igen magas a lakosság átoltottsági aránya COVID-19 ellen. Fotó: Getty Images

Izrael ideális helyszínt biztosított egy valós megfigyelésekre alapozott vizsgálat lefolytatásához, lévén, hogy a közel-keleti államban az egyik legmagasabb az átoltottsági arány a világon. Ezen felül a delta variáns már predomináns volt itt a június 1. és augusztus 14. közötti időszakban, amikorra vetítve a kutatók áttekintették a több tízezer izraeli lakos fertőzöttségi, tünetekre és esetleges kórházi kezelésre vonatkozó adatait. Az így kapott eredmények szerint az oltott személyek körében 13-szor magasabb arányban fordultak elő fertőzések, illetve 27-szer bizonyult magasabbnak a tüneteket okozó COVID-19 kockázata és 8-szor a kórházi kezelést igénylő megbetegedés rizikója, mint azoknál, akik egy korábbi fertőzésen átesve szereztek immunvédettséget.

Fontos leszögezni, hogy a tanulmányban vizsgált populációban senki sem halt meg koronavírus-fertőzés következtében. Ez egyfelől ellehetetlenítette a kutatók számára, hogy a halálozási ráta szempontjából is összehasonlítsák a természetes úton kialakuló és a vakcináció révén kialakuló védettséget. Másfelől azonban tisztán jelzi, hogy a védőoltások is hatékonyan óvják az embereket a súlyos megbetegedéstől, még ha talán nem is olyan erőteljesen, mint a természetes immunitás.

A fertőzésen átesetteket is megéri oltani

A vizsgálat keretében a kutatók arra vonatkozóan is elvégeztek egy elemzést, hogy vajon lehet-e bármilyen előnye annak, ha a koronavírus-fertőzésen átesetteket egy dózis Pfizer-BioNTech-oltóanyaggal is beoltják. Izraelben ugyanis ez a hivatalos ajánlás. Közel 30 ezer ember körében vizsgálták az újrafertőződések arányát, akik mindannyian igazoltan átestek korábban a fertőzésen, de csak egyik részük kapott ezután egy adag vakcinát. Mint a számokból kiderült, azok körében, akiket nem vakcináltak a fertőzés lezajlását követően, kétszer magasabb volt az újrafertőződés előfordulása.

Az egyelőre csupán a medRxiv rendszerében megjelent, szakértői bírálatra váró tanulmány eredményei tükrében is hangsúlyozzák a Science magazin által megkérdezett szakértők, hogy bár a kutatás kétségkívül az emberi immunrendszer hihetetlen erejét demonstrálja, a COVID-19 elleni vakcinák azonban továbbra is rendkívül hatékonyak a súlyos, akár végzetes megbetegedések elleni védekezésben. Ezzel szemben az oltatlan embereknél kialakuló fertőzések komoly veszélyt jelentenek. "Semmiképpen sem az az üzenet az emberek felé, hogy rendben, most már bátran kimehetünk az utcára és megfertőződhetünk, sőt, érdemes lenne fertőzéspartikat tartanunk. Ebbe ugyanis valaki még belehalhatna" - fogalmazott Michel Nussenzweig, a New York-i Rockefeller Egyetem immunológusa.

Bár az elmúlt héten megháromszorozták a koronavírus elleni védőoltások számát Afrikában , jelenleg mégis úgy tűnik, szeptember végére még a kontinens lakosságának alig egytizede lesz beoltva.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
éjszakai lábgörcs
Éjszakai lábgörcs: mit üzen vele a szervezet? – Nem csak fáradtság okozhatja
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +5 °C
Minimum: +1 °C

A kevésbé felhős, derült tájakon is köd képződik, reggelre csaknem országszerte borult, párás, többfelé ködös idő várható. Szitálás, néhol esetleg ónos szitálás előfordulhat. A légmozgás nagyrészt gyenge lesz, de néhol az Észak-Dunántúlon megélénkülhet a déli, délkeleti szél.Késő estére -1 és +6 fok közé hűl le a levegő.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2 és +5 fok között alakul. Nincs fronthatás, a tartós köd azonban nem tesz jót a hangulatunknak.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!