Agykutatók és neurológusok kezdték komolyabban vizsgálni a koronavírus-fertőzés hatásait, hogy rájöjjenek, mennyire károsítja az agyat és az idegrendszert a COVID-19-betegség - írja a 444 a The Washington Post cikke nyomán. A kutatások megkezdését felgyorsította, hogy az egyik leggyakoribb tünet - a szaglás és az ízérzékelés ideiglenes elvesztése - neurológiai jelenségre is utal. "Százával érkeztek beadványok egyedi esetek leírásával" - mondta S. Andrew Josephson, az amerikai orvosi kamara neurológiai szakfolyóirata, a JAMA Neurology főszerkesztője. Ezek azonban, mint mesélte, sokszor nem voltak alkalmasak mélyebb elemzésekre.
Egyrészt azért, mert nem lehetett tudni, hogy az észlelt tünetek - hallászavarok, szédülés, zsibbadás, látástorzulás, szaglásvesztés, szellemi tompultság - mennyire köthetők össze a fertőzéssel. Másfelől arról sem volt információ, hogy a legtöbb betegnél hasonló tünetek jelentkeztek-e már a COVID-19 előtt is. Ráadásul a világ járványügyi hatóságai - így a magyar NNK és az amerikai CDC is - elővigyázatosságból inkább ellenjavallták a koronavírusos áldozatok boncolását. 2020 márciusában viszont a New York-i Columbia Egyetem neuropatológusai mégis felnyitották egy áldozat koponyáját, majd a következő hónapokban még több tucatnyi elhunyt agyából vettek mintát, és a világ más országaiban is történtek hasonló vizsgálatok.
A kérdés és a következtetés
A neuropatológusokat, agykutatókat leginkább izgató kérdés az volt, hogy a koronavírus képes-e megtelepedni az agyban. A gondolat, hogy az új típusú koronavírus az agyat is megfertőzheti, részben a fertőzés mechanizmusából is fakadt. A kórokozó tüskefehérjéje kulcsként illeszkedik a légutak sejtjeiben nagy számban előforduló ACE2 receptorokhoz, így a fertőzés leggyakoribb útja az orr nyálkahártyáján át vezetett. Ezt a nyálkahártyát a szaglószervünknél csak egy vékony, lyukacsos csont választja el az agyunktól. A vírus ezen a területen telepedett meg leginkább, így adta magát a következtetés, hogy itt, az idegeken és a lyukacsos csonton át juthat be a vírus magába az agyba.
A hajsza
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Columbia Egyetem kutatócsapatának egyik tagját, James E. Goldmant nem igazán győzték meg a laborkísérletek. Megérzése igaznak bizonyult: egy COVID-áldozat agyából vett mintában nem találták nyomát a koronavírusnak. Ahogy aztán a további vizsgálatok során sem. Most úgy tűnik, hogy bár a szaglószerv nyálkahártyáján nagyon sok koronavírus képes megtelepedni, és ezek egy része magukat a szaglóidegeket is megfertőzi, az agy felé haladva a vírusterhelés folyamatosan csökken. Ha pedig a vírus be is jut az agyba, ott nem képes megtelepedni és szaporodni.
A boncolás utáni problémák
A felboncolt áldozatok agyában azonban agyi infarktusokra utaló sérüléseket találtak a szürkeállományban, ami arra utal, hogy a betegek agyában apró vérrögök keletkeztek, megbénítva ezzel egyes agyterületek vérellátását, végül pedig az agyállomány halálát okozva. Ezek némelyike csak mikroszkóppal látható sérüléseket okozott.
A másik komoly problémát a kisagyban, az agytörzsben és egyéb agyállományokban figyelték meg, amikben felhalmozódtak a mikroglia sejtek. Ezek a sejtek normál esetben az agyban és a gerincvelőben inaktívak, ám a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedése esetén falósejtekké alakulnak át, tehát felfalják a sérült vagy halott neuronokat. Ez a jelenség főleg agyvelőgyulladáskor megfigyelhető.
A tudósok most arra koncentrálnak, hogy a COVID-19-et túlélt, de más betegségben később elhunytak agyát meg tudják vizsgálni, mert így kiderülhetne, hogy az enyhébb lefolyású betegség milyen károsodást okozhat. Ezek a vizsgálatok azonban még évekig elhúzódhatnak, mire egyáltalán elegendő mennyiségű adatot lehet majd elemezni. A kutatóknak azonban immár meggyőződésük, hogy van ott valami neurológiai probléma, akut és nem akut formában egyaránt - jegyezte meg S. Andrew Josephson.
Post-COVID: a megfertőződött gyerekek felét érinti - olvass el a részleteket!
