Amikor a vakcinák hatékonyságáról esik szó, többnyire valóban csak magára az oltóanyagra gondolunk. Holott szintén nagyon fontos, hogy milyen egészségi állapotban van az az ember, akit éppen beoltanak. Akadnak ugyanis olyan életmódbeli tényezők, amelyek lassíthatják az adott kórokozó elleni antitestek kifejlődését, gyorsíthatják az antitestes védelem elhalványulását, valamint a vakcinák mellékhatásait is felerősíthetik - olvasható az Ohioi Állami Egyetem közleményében . Mint azonban arra az intézmény kutatói felhívták a figyelmet, öröm az ürömben, hogy ezekre a kockázati tényezőkre egy kis tudatossággal magunk is komoly befolyással lehetünk.
A columbusi székhelyű egyetem kutatócsapata közel félszáz olyan tanulmány adatait tekintette át 30 évre visszamenőleg, amelyek a stressz, depresszió és egyes káros szokások negatív hatásait vizsgálták a szervezet különböző védőoltásokra adott immunválaszára. Ezek a többi között influenza, hepatitisz B, hastífusz és tüdőgyulladás elleni vakcinákkal zajlottak, mivel azonban mindegyik esetében hasonló hatásokat jegyeztek fel, így a kutatók szerint a korábbi tudományos eredmények vélhetően a COVID-19 elleni oltóanyagok esetében is érvényesek lehetnek. Magyarán fontos tanulságokat vonhatunk le belőlük a mostani pandémiára vonatkozóan.
A stressz az immunrendszert is megviseli
A világjárvány és az arra válaszul, a védekezés jegyében elrendelt korlátozások jelentősen felforgatták a mindennapokat és társas kapcsolatainkat, rengeteg stresszt hozva életünkbe. Mindez az egészséges életmódra törekvés kapcsán is komoly visszaesést eredményezett. A világ különböző tájairól származó felmérések mind azt mutatják, hogy egyre többen küzdenek depresszióval és szorongással, valamint alvászavarokkal, miközben emelkednek az alkoholos italok eladási mutatói, egyre gyakoribbá válik a túlzott napi kalóriabevitel, az aktivitásmérő eszközök adatai pedig arra utalnak, hogy egyre inkább háttérbe szorul a fizikai aktivitás.
Mindezen változások a mostani tanulmány szerzői szerint egyaránt ronthatják a SARS-CoV-2 elleni vakcináció hatékonyságát. Példaként említenek egy korábbi kutatást, amikor orvostanhallgatókat oltottak be hepatitisz B ellen, és a vizsgálatok alapján kiderült, hogy azon hallgatók szervezetében, akik vizsgáik miatt az átlagosnál több stresszt és szorongást éltek meg, lassabb ütemben fejlődött ki az antitestes immunitás . Egy másik, idős emberek és tüdőgyulladás elleni oltás bevonásával zajlott kísérlet pedig arra jutott, hogy azoknál az alanyoknál, akik demens házastársuk ápolása okán krónikus stresszel küzdenek, alig három-hat hónap alatt erejüket vesztik a kezdetben még gyorsan kialakuló antitestek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ugyancsak - a COVID-19 súlyos lefolyása szempontjából kockázati csoportnak számító - idősekkel folyt az a kutatás, amely arra az eredményre jutott, hogy az idősebb korosztály tagjai nem mindig reagálnak jól az influenzaoltásra. Stresszes életvitel mellett a 71 év felettiek alig egyötödének szervezetében alakultak ki antitestek a vakcina hatására. Megint más tanulmányok arra a megállapításra jutottak, hogy a depressziós betegek esetében nem ritkán tovább fennmaradnak olyan, a vakcinákhoz köthető mellékhatások, mint a letargia, rossz közérzet és ingerlékenység. Összességében jól látható tehát, hogy mennyire fontos, hogy oltás előtt lelkileg és fizikailag is a lehető legoptimálisabb állapotba kerüljünk.
Mit tehetünk a kockázat csökkentése érdekében?
Szintén tudományos eredmények igazolják, hogy egyes módszerek hatalmas segítséget nyújthatnak abban, hogy a legtöbbet hozzuk ki a COVID-19 elleni vakcinákból. A többi között egyaránt hasznos lehet például a masszázs és naplóírás mint a stresszkezelés része, a rendszeres fizikai aktivitás, beleértve az injekció beadása előtti időszakban végzett karedzéseket, de még a tápanyaghiány elkerülésére szedett étrend-kiegészítők is támogathatják a megfelelő antitestválasz kialakulását, illetve enyhíthetik a vakcinációhoz köthető átmeneti mellékhatásokat. Amennyiben pedig már tudjuk az oltás beadásának időpontját, legalább előző éjjel igyekezzünk kellően kipihenni magunkat, mert már egyetlen nyugodt éjszakának is számottevő pozitív hatása lehet.
A kutatók is belátják, hogy alighanem sokan belefáradtak már az első lezárások óta eltelt hosszú hónapok során a hasznos egészségügyi tanácsok végtelen sorába. Annelise Madison klinikai szakpszichológus, a Perspectives on Psychological Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője szerint ugyanakkor éppen most lenne a legfontosabb, hogy hallgassunk a szakértők szavára. "Tudom, hogy nehéz a pandémia közepette napról napra előtérbe helyeznünk azokat a dolgokat, amelyekről tudjuk, hogy meg kellene tennünk. A mostani időszakot ugyanakkor felhasználhatjuk egyfajta ébresztőként. Fontos, hogy elkötelezettek maradjunk az egészséges életmód iránt, különösen akkor, ha már az oltásra készülünk fel" - hangsúlyozta a kutató.
Ha lenne hozzá elegendő oltóanyag, akár napi félmillió embert is be lehetne oltani Magyarországon. A témáról ide kattintva olvashat bővebben.
