Az elmúlt időszakban hat - egyelőre szakértői bírálatra váró - tanulmány is megjelent a témában, amelyek mind arra a következtetésre jutottak, hogy az omikron variáns kevésbé károsítja fertőzés esetén az emberi tüdőt, mint a delta és más korábbi variánsok - írta meg vasárnap a The Guardian . "Mindazon mutációk összességének eredményeként, amelyek az omikront megkülönböztetik a korábbi variánsoktól, megváltozott a képessége, hogy különféle típusú sejteket megfertőzzön. Lényegében úgy tűnik, hogy hatékonyabban tudja megfertőzni a felső légutakat, azaz a torok sejtjeit. Magyarán gyorsabban szaporodik ezekben a sejtek, mint a mélyen a tüdőben lévő sejtekben" - fogalmazott Deenan Pillay, a University College London virológus professzora.
"Az omikron is okozott már haláleseteket"
A cikk szerint, amennyiben a vírus könnyebben replikálódik a torok sejtjeiben, úgy fokozódik a terjedőképessége, ami segíthet megmagyarázni az omikron gyors terjedését világszerte. Ezzel szemben egy olyan vírus, amely inkább a tüdőszöveteket fertőzi meg, potenciálisan veszélyesebb, de kevésbé terjedőképes. A Liverpooli Egyetem molekuláris virológiai kutatócsoportja december 26-án tett közzé egy vizsgálatot, amely szerint az omikron egérkísérletek során kevésbé okozott súlyos megbetegedést . A fertőzött állatok kevesebbet vesztettek a testsúlyukból, kevesebb vírusrészecskét mutattak ki a mintáikban, illetve a tüdőgyulladásuk sem volt olyan súlyos, mint akár a delta variáns vagy az eredeti vuhani törzs okozta fertőzés esetén.
"Úgy tűnik, (a vírus - a szerk.) hamarabb kitisztult a szervezetükből, és az állatok gyorsabban felépültek, ami egybecseng a klinikai adatokkal is. Az első jelek szerint ez jó hír, de nem annak a jele, hogy hirtelen elfeledkezhetnénk a védekezésről, mert akik klinikailag sérülékenyebbek, azok számára a következmények továbbra sem túl rózsásak - az omikron variáns is okozott már haláleseteket. Nem mindenki tépheti le hirtelen a maszkját és kezdhet egyből bulizni" - hangsúlyozta James Stewart, a liverpooli kutatócsapat vezetője.
Hasonló eredményekkel zárultak a belgiumi Leuveni Egyetemen működő Neyts laboratórium hörcsögökkel folytatott kísérletei is, amelyek omikron variáns esetén kevesebb vírusrészecskét mutattak ki a rágcsálók tüdejében, összehasonlítva a koronavírus egyéb változataival. A labort vezető Johan Neyts professzor szerint ez egyrészt lehet annak következménye, hogy a vírus egyszerűen hatékonyabban fertőzi az emberi, mint a hörcsögök sejtjeit, de az is elképzelhető, hogy az új variáns hajlamosabb inkább a felső légutakat megtámadni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az omikron variáns meg tudja kerülni a vakcinákat
Egy, a Nature című folyóiratba a múlt héten beküldött amerikai tanulmány ugyancsak kisebb súlycsökkenést és alacsonyabb alsó légúti víruskoncentrációt mutatott ki egerekben omikron variáns okozta fertőzés esetén. Eközben a Glasgow-i Egyetem Víruskutató Központja arra talált tudományos bizonyítékot, hogy az omikron másként hatol be a szervezetbe, mint az eddigi variánsok. Ez a kutatás egyben azt is megállapította, hogy az omikron képes megkerülni a két vakcinadózis jelentette alapimmunizáláson átesett emberek védettségét, egy harmadik, emlékeztető oltás azonban részben vissza tudja állítani a szervezet fertőzéssel szembeni védelmi vonalait.
Az eddig bemutatott kutatások két korábbi tanulmányra épültek, amelyek egyikét a Hongkongi Egyetem mutatta be , és amely szerint a tüdő kevésbé érintett omikron variáns okozta fertőzés esetén. Emellett a Cambrdige-i Egyetem Ravi Gupta professzor vezette kutatása is arra az eredményere jutott előzőleg oltott emberek vérmintáit elemezve, hogy az omikron képes megkerülni a vakcinák nyújtotta immunitást, de kevésbé hatékony azon a téren, hogy behatoljon a tüdősejtekbe.
Dr. Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgató-helyettese szerint még az idén véget érhet a koronavírus-pandémia , ehhez azonban komoly erőfeszítésekre lesz szükség.
