Bár az illetékes szervek közlése szerint Magyarországon nem kell tartani a járvány következtében fellépő élelmiszerhiánytól , a világ más részein problémát okozhat. "Általánosságban ugyanolyan élelmezési traumával nézünk szembe, mint az aszály, illetve olyan keresleti traumával, mint a recesszió idején, de itt egyszerre jelentkezik mindkettő" - magyarázta Arif Husain, az Élelmezési Világprogram (WFP) közgazdásza Rómából sugárzott sajtótájékoztatóján.
A WFP szerint a rizs, a szója, a kukorica és a búza export-importja révén 2,8 milliárd embert lehet ellátni évente, közülük 212 millió állandó élelmiszerhiányban szenved, és 95 milliónak súlyos az élelmiszerbiztonsági helyzete. "Számos szegény ország számára a gazdasági következmények még pusztítóbbak lesznek, mint maga a járvány" - figyelmeztetett pénteken közzétett jelentésében a szakosított ENSZ-szervezet.
Afrika van a legnagyobb veszélyben
A leginkább veszélyeztetett földrész Afrika, főként a szubszaharai Afrika, amely 2018-ban több mint 40 millió tonna gabonát importált. Legjobban Szomália és Szudán van kitéve a gabonaellátásokat fenyegető esetleges zavaroknak, míg más országok, így Angola, Nigéria és Csád az exportjuktól függenek, hogy ki tudják fizetni az élelmiszerimportot.
A kőolajexportáló országok, mint Irán és Irak, valamint a háború sújtotta Jemen és Szíria szintén az élelmiszerhiány fenyegette országok közé számítanak. "Az alapvető gabonafélék világpiaca jól ellátott, az árfolyamok világszerte alacsonyak, de az élelmiszereket el kell szállítani a termesztő országokból a fogyasztókig. A Covid-19 járvány elleni harc jegyében elrendelt karanténintézkedések ebből a szempontból problémát jelentenek" - figyelmeztet a WFP.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kikötőkben, ahonnan az exportszállítmányok indulnak - így Argentínában és Brazíliában a társadalmi elégedetlenség miatt -, máris vannak fennakadások. Franciaországban a gabonaágazat munkaerő- és teherautóhiánnyal küzd a növekvő exportigények és a felvásárlási pánik miatt - áll a jelentésben. Az egyes nagykereskedők, illetve az élelmiszerlánc megszakadásától tartó kormányok tömeges felvásárlásainak árnövelő hatása is van.
Fel kell gyorsítani a segítségnyújtást
Az Európai Unió igyekszik segíteni a sebezhetőbb országoknak, ezt Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is sürgeti. Brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koronavírus-járvány legyőzése érdekében elengedhetetlen az összefogás az afrikai országokkal, ellenkező esetben problémájuk Európa problémájává válik. Véleménye szerint nincs más hosszútávú megoldás, csak az együttműködés szorosabbá fűzése az emberek, a régiók, az országok, valamint az unió és partnerországai között. Ha csak Európában oldódnak meg a járvány okozta problémák, az nem jelent végső megoldást, csak akkor, ha mindenütt megoldás születik rájuk.
Ezzel összefüggésben Borell kiemelte a szíriai konfliktust, mert az amiatt hiányos egészségügyi ellátás végett jelentős számú polgári lakosságot fenyeget a fertőzés. Az Európai Unió ezért támogatja a világjárvány megfékezésére, valamint egy általános, a világ minden országára érvényes fegyvernyugvásra irányuló ENSZ-célkitűzést.
Venezuelával kapcsolatban azt mondta, a külügyminiszterek között egyetértés volt a tekintetben, hogy a koronavírus-járvány elleni harc sikeréhez elengedhetetlen, hogy az orvosi felszerelések és más eszközök, valamint az azok beszerzéséhez szükséges anyagi támogatás ne tartozzon semmiféle szankciók hatálya alá. Kiemelte, hogy az unió előremutatónak tartja a venezuelai demokratikus átmenet kezelésére kedden tett amerikai javaslatot, amelyben Washington a latin-amerikai ország elleni szankciók feloldását is kilátásba helyezte.
A fentieken túl Borell arra is felhívta a figyelmet, hogy a hamis hírek terjesztése emberek életébe kerülhet. Ezzel összefüggésben kiemelte a tagállamok és az uniós külügyi szolgálat együttműködését az álhírek elleni harc sikere érdekében. A főképviselő végezetül azt mondta: noha még mintegy 250 ezer európai vár arra, hogy visszajuthasson hazájába, "büszkék lehetünk az elvégzett munkára", ugyanis az Európai Unió ez idáig több mint 350 ezer európai sikeres hazatérését segítette.
