Már a világjárvány kezdetén világossá vált, hogy nem ritkán olyanok terjeszthetik az új típusú koronavírus-fertőzést, akik panaszok híján nem is tudnak fertőzöttségükről. Továbbra sem ismert azonban, hogy milyen mértékű ez a kockázat, illetve mekkora lehet a tünetmentes fertőzések aránya az összes eset között. Mint azt a ScienceAlert írja , a kezdeti becslések meglehetősen tág határok között, a 4 százalékos aránytól a 81 százalékosig mozogtak. Ahogy aztán a pandémia egyre inkább terjedt, a konzervatívabb tudományos állásfoglalások már inkább 20 százalék körülire tették azokat, akik bármiféle tünet nélkül lehetnek fertőzöttek, egyszersmind fertőzőek.
A problémát leginkább az jelenti a kérdésben, hogy nagyon nehéz megbízható módszert találni a tünetmentes fertőzöttek arányának felmérésére. Jelentős részben azért is, mert láz, szaglásvesztés, torokfájás és köhögés híján kevesen keresik fel orvosukat, illetve kérnek tesztelést. Erre megoldást jelenthetnének azok a felmérések, amelyek egy populáció találomra kiválasztott mintáját tesztelik vírus jelenlétét keresve, függetlenül a résztvevők egészségügyi állapotától. Csakhogy előfordulhat, hogy valaki, aki a mintavétel napján még teljesen jól érzi magát, néhány órával vagy nappal később megbetegszik. Ilyen esetekben tehát nem mondhatjuk, hogy nincsenek tünetei, csupán azt, hogy egyelőre nincsenek tünetei, de még lehetnek.
A fertőzöttek több mint harmadának nincsenek tünetei
Egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences ( PNAS ) című tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerzői több mint 350 korábbi tanulmány elemzésével igyekeztek pontosabb választ adni arra a kérdésre, mekkora lehet valójában a tünetmentes koronavírus-fertőzöttek aránya. A laboratóriumi tesztekkel igazolt fertőzéseken alapuló tematikus munkákat két külön elemzésben vizsgálták. Első lépésben csak azokkal a kutatásokkal foglalkoztak, amelyek magukban foglaltak egy alapvető nyomonkövetési időszakot azon igazoltan fertőzött alanyok kiszűrésére, akiknél később jelentkeznek tünetek. Második lépésben pedig olyan tanulmányokat vettek górcső alá, amelyek a tesztelés idején már megkülönböztették a csendes fertőzéseket, majd nyomon is követték az érintetteket.
Az első elemzés szerint a tünetmentes fertőzöttek aránya 35,1 százalék, a második alapján pedig 36,9 százalékra tehető. A számok elég közeliek ahhoz, hogy meggyőzzék arról a kutatókat, hogy módszerüknek van létjogosultsága, egyszersmind megerősítve a feltételezést, hogy a korábbi becslések túlzottan alacsonyak voltak. A tanulmányból fény derült továbbá arra is, hogy gyermekek körében gyakoribb a tünetmentesség, mint idősebbek körében, ahogy az egészséges fertőzöttek is gyakrabban hordozzák a vírust panaszok nélkül, mint azok, akiknek valamilyen társbetegségük is van.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mind a súlyos megbetegedés kockázatát, mind a vírus terjedésének veszélyét csökkentheti egy orrspray-ként beadható koronavírus elleni vakcina. A témáról ide kattintva olvashat bővebben.
