Világszerte bizakodásra és reményre ad okot a koronavírus elleni harcban két oltóanyag sikere. A Pfizer amerikai gyógyszergyártó cég és a német BioNTech biotechnológiai vállalat múlt héten jelentette be, hogy a klinikai vizsgálatok harmadik fázisából nyert első eredmények alapján 90 százalékos hatékonyságú a - két dózisban beadandó - koronavírus elleni közös védőoltásuk . A Moderna amerikai gyógyszergyár pedig tegnap - szintén előzetes eredményeket ismertetve - közölte, hogy a 30 ezer önkéntes bevonásával tesztelt mRNA-1273 nevű oltóanyagának hatékonysága 94,5 százalék. E vakcinákon kívül jelenleg közel tucatnyi különféle védőoltás jár a klinikai tesztelés harmadik szakaszában.
Amennyiben a megfelelő adatok benyújtása és kiértékelése után az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságtól (FDA) a Pfizer és a BioNTech november végén megkapja az engedélyt, hogy sürgősségi eljárással forgalomba hozhassák a vakcinájukat, év végéig körülbelül 30-40 millió adagot tudnak legyártani belőle az Egyesült Államokban - legalábbis ezt ígéri Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója. Ez viszont felvet néhány szállítással és tárolással kapcsolatos megoldandó kérdést, ezt a védőoltást ugyanis extrém hidegben, körülbelül -80 fokon kell tárolni, ami egy átlagos hűtőben vagy fagyasztóládában nem megoldható.
Miért szükséges mínusz 80 fokon tárolni ezt a vakcinát?
A Pfizer és a BioNTech védőoltása a SARS-CoV-2 vírus mRNS-ét, vagyis a fehérjeszintézisben fontos szerepet játszó hírvivő RNS-ét tartalmazza, amely sejtjeinkbe bejutva beindítja a vírusfehérjék termelését. Amikor immunrendszerünk találkozik ezekkel, megpróbálja immunsejteket és antitesteket termelve felismerni és leküzdeni a koronavírust. "A Pfizer vakcinájában található mRNS-t extrém hidegben kell tárolni, különben szétesik, feloldódik és használhatatlanná válik. Pontosan úgy, ahogy egy étel megromlik, ha túl sokáig marad az asztalon, vagy ahogy a fagyi szétolvad a melegben" - magyarázta a slate.com -nak Georges Benjamin, az Amerikai Közegészségügyi Szövetség ügyvezető igazgatója. Nem csak a koronavírus elleni védőoltás tárolásához szükséges ilyen hideg: az ebola elleni vakcina is hasonló hőmérsékleten - mínusz 60 és mínusz 80 fok között - marad felhasználható.
Speciális fagyasztókra és konténerekre van szükség
"Ilyen típusú fagyasztókat tipikusan kutatóintézetekben találni, nem pedig gyógyszertárakban, kórházakban vagy háziorvosi rendelőkben" - foglalta össze a probléma lényegét Kathryn Stephenson, a Harvard Medical School professzora, számos virológiai és vakcinakísérlet irányítója. Utalt rá, hogy az Egyesült Államokban - de a világ többi országában is hasonló a helyzet - nem nagyon van egységes terv a Pfizer vakcinának szállítására és tartós tárolására. Az Egyesült Államokban például tíznél is kevesebb vállalat foglalkozik az erre alkalmas berendezések gyártásával és forgalmazásával, egy egység összeállítása pedig 10 naptól akár 6 hétig is eltarthat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
SARS-CoV-2 elleni védőoltás egyébként, amit a szigetországban több ezer emberen tesztelnek. Részletek!
A vakcinák szállítása szintén pontos logisztikai tervezést igényel: a Pfizer tervei szerint 1000-5000 adag tárolására alkalmas tartályokban juttatnák el ezeket egyik helyről a másikra - idézi a Stat News beszámolóját a slate.com. A tartályokban speciálisan e célra kialakított rész is helyet kap: ide kerül a szárazjég, ami tíz napig segít a vakcinát megfelelő hőmérsékleten tartani, majd a kinyitást követően még 15 napig, feltéve, ha 5 naponta cserélik a szárazjeget. A Pfizer oltóanyaga egyébként további 5 napig hűtőszekrényben tárolva is felhasználható marad.
Ez a követelmény nem nagyon ad lehetőséget a hibázásra, vagy jelentős késésre a szállítás során, ezért az egyik legnagyobb logisztikai és szállítmányozási vállalat már elkezdte kiépíteni az oltások befogadására alkalmas infrastruktúrát: fagyasztó telepeket létesít Kentucky államban és Hollandiában olyan egységekkel, amelyekbe egyenként akár 48 ezer fiolát is el tudnak helyezni ideiglenesen, amíg tovább nem szállítják azokat. A szállítással járó nehézségek viszont valójában eltörpülnek azokhoz képest, amelyekkel a kórházak és az orvosi rendelők néznek szembe: a Pfizer vakcinájának tárolására alkalmas speciális hűtőberendezések ugyanis 10-20 ezer dollárba (3-6 millió forintba) kerülnek.
Ez az oltóanyag mégsem lesz annyira kapós?
A Pfizer vakcinája csak egy a tucatnyi oltóanyag közül, amelyek a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában járnak, és amelyek valószínűleg magasabb hőmérsékleten is eltarthatóak lesznek. A Moderna - ugyancsak mRNS-alapú - oltóanyagát könnyebb tárolni és szállítani, mint a Pfizerét: mínusz 20 fokon hat hónapig "áll el", ezután pedig (a felhasználásig) egy hónapig közönséges hűtőszekrényben is tartható.
A Janssen (a Johnson& Johnson gyógyszeripari vállalatcsoportja) és az AstraZeneca olyan vakcinán dolgozik, ami alacsony hőmérsékleten hűtőben is tárolható. Ezek - amennyiben hatékonyságuk eléri a Pfizer oltóanyagáét - sok szempontból ideálisabbak lehetnek, különösen azok, amelyek majd egyetlen adaggal képesek lesznek a megfelelő immunitást kialakítani - hívta fel a figyelmet az egyéb vakcinalehetőségekre Georges Benjamin. Azt még hozzátette: egyelőre csak a Pfizer oltóanyaga van olyan szakaszban, hogy mielőbb kereskedelmi forgalomba kerülhet.
