A súlyos tüdőgyulladást okozó, új koronavírus ( COVID-19 ) vélhetően a közép-kínai Vuhanban jelent meg először. A kór azóta is ebben a városban, illetve a Hupej tartományban fertőzi meg a legtöbb embert, és az áldozatok túlnyomó többségét is ebben a térségben szedi. Vuhanban szerda éjfélig csaknem 33 ezer fertőzöttről és több mint ezer halálos áldozatról számoltak be. A városban azóta 2 új kórházat építettek fel alig két hét alatt, valamint több meglévő épületet is kórházzá alakítottak a fertőzöttek kezelésére. A járvány azonban még így is komoly kihívások elé állítja az egészségügyi dolgozókat.
Nem ihatnak a műszak alatt
A fertőzötteket ellátó orvosok és ápolók munkakörülményeiről Han Ting, a Peking Hszieho Kórház Vuhanba delegált orvosa számolt be. Mint mondta, a kritikus állapotban lévő betegek ellátását végző ápolók 4-6 órás műszakokban dolgoznak, míg az orvosok 6-8 óránként váltják egymást az intenzív osztályokon. A védőruházatban dolgozó szakemberek a műszak alatt sem inni, sem enni nem tudnak. Mosdóba sem mehetnek el, ezért pelenkát vesznek fel, de tisztálkodni is csak a műszak lejárta után tudnak. A helyzeten tovább ront, hogy a védőruházat rendkívül kényelmetlen, a szájmaszk pedig kisebesíti az orvosok és nővérek orrnyergét - mondta Ma Hszin, a sanghaji Huasan Kórház igazgatóhelyettese.
Az ország többi részéről Vuhanba szállított korszerű berendezések kulcsfontosságúak a vírus elleni küzdelemben. Miután egyelőre nincs ellenszere a vírusnak, a kezelésben a lélegeztetőgépek és ECMO-készülékek - vagyis a tüdő támogatására vagy pótlására szolgáló berendezések - töltik be a legfontosabb szerepet - ismertette Ma Hszin. A pekingi Kínai-japán Barátság Kórház párttitkára, Csou Csün pedig azt közölte, hogy csapata mintegy 15 millió jüan - mintegy 671 millió forint - értékű berendezést vitt Vuhanba.
A többi betegre nincs kapacitás
Miközben azonban a vuhani kórházakban egyre nagyobb energiát és forrásokat fordítanak a koronavírusos betegekre, a más betegségben szenvedőkre egyre kevesebb figyelem jut. Egy hongkongi lap beszámolója szerint a Vuhanban sürgős ellátásra szoruló rákbetegek, illetve az egyéb egészségügyi problémákkal - például asztmával vagy epilepsziával - küzdő páciensek ezrei várakoznak hiába. Közülük sokan elkeseredésükben a kínai Twitterként is ismert Weibo mikroblogon osztják meg panaszaikat.
"Kína a nagy kórházak felépítésére helyezte a hangsúlyt a klinikahálózat fejlesztése helyett. Emiatt azonban a koronavírus-járványhoz hasonló vészhelyzet esetén csak ezek a nagy kórházak vethetők be a járvány kezelésére, a páciensek számának hirtelen megugrása pedig gyorsan felemészti az összes forrást" - hívta fel a figyelmet Jao Co-lin, a sanghaji Kelet-Kína Tanárképző Egyetem egészségügyre szakosodott szociológiaprofesszora.
Csütörtökön a kínai hadsereg újabb 2600 katonaorvost és ápolót küldött Vuhanba, ahol velük együtt immár a négyezret is meghaladja a 11 milliós városban szolgálatot teljesítő egészségügyi kontingens létszáma.