A COVID-19-túlélők 34 százalékának életét nehezítik meg pszichológiai vagy neurológiai tünetek, még fél évvel felépülés után is. A leggyakrabban emlegetett ilyen jellegű panasz a szorongás és a hangulatingadozás - írta a CNN . Az ilyen problémák kockázata a koronavírus-fertőzés súlyosságával egyenes arányban nő, a kórházi kezelésre szorulók körében például már 39 százalékos a pszichológiai vagy neurológiai panaszok előfordulási aránya.
Meglepő megállapítások
A kutatók 236 ezer páciens adatait vizsgálták meg. A koronavírus-fertőzöttekről feljegyzett infornációkat olyan betegek adataival vetették össze, akik azonos időszakban, ám más jellegű légzőszervi megbetegedéssel küzdöttek. Azt látták, hogy a COVID-osok körében 44 százalékkal gyakrabban alakul ki a neurológiai vagy pszichológiai probléma, mint az influenzásoknál, és 16 százalékkal nagyobb a rizikó az egyéb légúti betegségekkel küzdőkhöz képest.
Megállapították azt is, hogy az agyi vérrög miatt kialakult iszkémiás stroke az új típusú koronavírust leküzdők mintegy 2 százalékát érinti. Meglepő módon viszont nem növeli a fertőzés az olyan neurológiai problémák rizikóját, mint a Guillain-Barré szindróma és a Parkinson-kór, pedig ezek kialakulásának hátterében gyakran valamilyen vírusfertőzést feltételeznek.
Fontos dolgokra világítottak rá
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Nottinghami Egyetem pszichiátere, Musa Sami úgy véli, a most publikált kutatás a COVID-19 újabb lehetséges hosszú távú következményeire hívja fel a figyelmet. A szakember szerint további kutatások szükségesek annak kiderítése érdekében, hogy pontosan hogyan hat a vírus az agyunkra és a mentális állapotunkra. Kiemelte ugyanakkor, hogy az elhúzódó kórházi kezelés és a fokozott érzelmi stressz is nagy szerepet játszhat az említett problémák megjelenésében.
Koronavírus: a tünetmentes fertőzés így tesz védetté - olvassa el a részleteket!
