Az emberre ártalmatlan mesterséges vírus befolyásolja a fertőzőképes valódi vírus növekedését, ez pedig potenciálisan mindkét vírus kihalásához vezethet. Így tervezik koronavírussal kiirtani az új típusú koronavírust a Pennsylvania Egyetem (PSU) kutatói - írja az egyetem közleménye .
"A fertőzőképes, vad SARS-CoV-2-vírus meggátolja a mesterséges vírusunk szaporodását és terjedését, ezzel hatékonyan hozzájárul saját állományának csökkenéséhez", magyarázta kutatásuk lényegét Marco Archetti, az egyetem biológiaprofesszora. A mesterségesen alkotott vírus egyik változata szerinte önfenntartó antivirális terápia lehet a COVID-19 ellen.
Hiányos örökítőanyag a működés kulcsa
Amikor egy vírus megtámad egy sejtet , hozzákapcsolódik a sejtburokhoz, majd bejuttatja örökítőanyagát a sejtbe. Ezzel ráveszi a sejtet arra, hogy sokszorozni kezdje a vírus genetikai anyagát. E folyamat következtében jönnek létre a pusztán genetikai információt hordozó, élettelen vírusrészecskék, a virionok, amelyek a sejtből kiszabadulva megfertőznek más sejteket.
A vírusreplikáció hibás termékei az úgynevezett defektív interferáló (DI) vírusok, amelyek gyakoriak a természetben. Ezek örökítőanyaga hiányos, így aztán nem képesek arra, hogy genetikai állományukat sokszorozzák, virionokba rendezzék. Kivéve az olyan esetet, amikor a megtámadott sejt már tartalmazza a vad vírus örökítőanyagát. Ekkor ugyanis a DI-genom "megszállja" a vad típusú genom örökítő és csomagoló képességét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Éppen a szaporodással csökkenti az esélyeit
"Ezek a defektív genomok olyanok, mintha a vad vírus élősködői lennének. Amikor a DI-genom a maga érdekében használja a vad vírus alkatrészeit, azzal lehetetlenné teszi annak szaporodását", mondta Archetti. Ráadásul mivel a DI-genom a hiányok miatt rövidebb, gyorsabban szaporodik a vad vírussal közösen elfoglalt sejtekben, és hamar több lesz belőle, mint a vad típusból.
A "hamar" nem túlzás: az Archetti és kutatótársai által előállított mesterséges vírus háromszor gyorsabban szaporodik, mint a vad változat. Ennek köszönhetően 24 óra alatt felére csökkent a vad genom fertőzőképessége, részletezik a PeerJ tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban . S amennyivel kevesebb maradt a vad genomból, annyival csökkent a mesterséges genom esélye a reprodukcióra.
Némi módosítással akár 95 százalékos siker
A kísérlethez az amerikai kutatók rövid mesterséges DI-genomokat állítottak elő a vad SARS-CoV-2 örökítőanyagának részeiből, majd bejuttatták ezeket olyan szavannacerkóf-sejtekbe, amelyeket már megfertőztek az eredeti SARS-CoV-2-vírussal. Ezután bizonyos időintervallumokban megmérték a mesterséges és a vad genomok mennyiségét a sejtekben, így kapták meg az eredményeket.
További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy igazolják, a mesterségesen előállított DI-genom hasznát a vírus elleni kezelésben . A kísérlet megismétlését tervezik emberi tüdősejtekben, továbbá az újabb koronavírus-variánsokkal. Már most is dolgoznak egy olyan módszeren, amelynek során nanoméretű részecskéket használnának célbajuttató vektorként, mert az egyelőre nem publikált kutatásuk szerint ezzel 12 óra alatt akár 95 százalékkal lehetne csökkenteni a vírus mennyiségét.
