A világ ismert egészségügyi szervezetei az oltások méltányos és tisztességes elosztását szorgalmazzák. Nyolcmilliárd embert azonban nem lehet egy nap alatt vakcinázni, ezért vált központi kérdéssé, hogyha elkészülnek az új típusú koronavírus elleni oltóanyagok, kiknek is kellene megkapnia azokat először. De még a CNBC által megkérdezett bioetikusok és tudósok sincsenek egy véleményen.
Nagyon sok a nyitott kérdés
A vadászat az eddig több mint 600 ezer áldozatot követelő COVID-19 elleni vakcina után sosem látott méreteket öltött. A versenyzők között azonban úgy tűnik, van néhány biztos befutó, például a Moderna mRNS oltása, az AstraZeneca és az Oxfordi egyetem vakcinajelöltje, a kínai hadsereg és a CanSigo Biologisc közös fejlesztésű oltása, de ide sorolhatjuk még a többi között a BioNTech és Pfizer szintén mRNS-alapú vakcináját. Annak ellenére azonban, hogy akár egy vagy több jelöltet is elfogadhatnak még az idén, továbbra sem látható tisztán, hogy az oltás csak átmenti, vagy hosszú távú védettséget biztosít, vagy, hogy hány dózis beadására lesz szükség. Mert, ha például két oltás után alakul csak ki a védettség, az további nehézségeket vet fel a világ lakosságának immunizálásában.
A bioetikusok és a közegészségügyi szakemberek egy dologban biztosan egyetértenek, 8 milliárd dózis vakcina gyors legyártása szinte lehetetlen. Így aztán valakinek végül el kell majd dönteni, hogy kik kapják az első adagokat és, ami talán még fontosabb, meg is kell indokolni, hogy miért.
Az Egyesült Államokban máris bizottságok alakultak e trükkös kérdés megvitatására. Egy külső egészségügyi tanácsadókból álló csoport az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) számára készít egy ezzel kapcsolatos állásfoglalás. A Nemzeti Orvostudományi Akadémiák bizottsága pedig korábban bejelentette, egy átfogó kerettervet készítenek az USA döntéshozóinak, valamint a globális egészségügyi szervezeteknek.
Több nagy kihívást jelentő problémával kell azonban szembenézniük. Például előrébb kell-e sorolni a vakcinázási programokban a terhes nőket, akiket normális esetben épp a végére szoktak hagyni az oltási programokban? De ugyanígy kérdés az is, vajon a fekete vagy latino embereket - akiket aránytalanul jobban sújt a vírus - hamarabb kell-e beoltani, mint a népesség más csoportjait? Mindezeken túl ott vannak még a globális megfontolások. Világszerte munkacsoportok próbálják kidolgozni az oltások országok közti elosztásának tisztességes és méltányos kereteit, ám nagyon sok gyakorlati kihívással kell megküzdeniük.
A feketepiacon megjelenő vakcinák komoly hatása
Arthur Caplan, a New York University Langone Medical Center bioetika professzora szerint lesznek olyan országok, ahol vakcinatöbblet alakulhat ki, míg más nemzetek hozzá se jutnak majd az oltásokhoz. Előfordulhat, hogy egyesek az oltásokat használják majd fel kedvezőbb kereskedelmi feltételek kialkudásához. Gondot okozhat továbbá, hogy nem minden országban azonosak a minőség-ellenőrzési folyamatok, így a biztonság és a hatékonyság érdekében ezekhez érdemes lenne majd globálisan ragaszkodni. "Sok szó esik arról, hogy minden emberélet értékes, de azzal már nem foglalkoznak annyi, hogy mi történik majd a gyakorlatban, ha hiány van" - mondta a professzor. Caplan mindezek mellett a feketepiacok feletti aggodalmát is kifejezte, mondván, ezek lehetővé teszik, hogy a gazdagok megvegyék maguknak és családjuknak a vakcinát, kikerülve minden elosztási rendszert, ez azonban általánosságban is megdrágíthatja az oltásokat.
Más bioetikusok a felelősség és a szükségletek körüli kérdéseket feszegetik. Például, az olyan országok, mint Új-Zéland, ahol nagyon jó munkát végeztek a járványgörbe ellaposításában, hátrább sorolandóak a vakcinázási rangsorban, mint Brazília, ahol jelenleg is aktívan terjed a vírus? "Az oltások globális elosztásánál a nemzetközi szintű kockázatcsökkentést kell szem előtt tartani" - mondta Ezekiel Emanuel onkológus, és a Center for American Progress egyik vezető munkatársa, hozzátéve: néhány ország tényleg jobban szenved, mint mások.
Ilyen sorrendben oltanák az embereket a szakértők
Nemcsak az országok közti rangsor a kérdés, hiszen, ha egy adott államban lesz is elég oltóanyag, ott is meg kell majd szervezni a vakcinázási rendet, ott is szükség lesz az elosztás központi koordinációjára. Hogy mennyire fontos lehet a központi irányítás kérdése, arra jó példa, hogy annak hiánya miatt az USA tagállamai áprilisban, de még májusban is egymással versengve próbálták beszerezni a védőfelszereléseket és egészségügyi eszközöket, a gyártók pedig teljesen összezavarodtak, hová is kellene küldeniük előbb a lélegeztetőgépeket vagy a maszkokat. De, még ha a központi kormányzat ezt a kérdést meg is oldja, akkor sincs konszenzus abban, hogy kik kapják meg először az oltást.
A legtöbb szakértő kategóriákban gondolkodik. Lawrence Gostin, az O'Neill Nemzeti és Globális Jogi Intézetének igazgatója, a 2009-es H1N1 -krízis során már részt vett egy hasonló terv kidolgozásában, az Obama-kabinet tanácsadójaként. Szerinte az oltásokat a vírus további terjedésének megállítására kellene bevetni. "Olyan vakcinázási stratégiára lehet szükség, mely elsősorban a járványgócokra koncentrál, hiszen nem szeretnénk, ha a vírus más városokban vagy államokban is elterjedne" - magyarázta. Ezt követően ő először a pandémia élvonalában harcoló egészségügyi dolgozókat oltatná be, utánuk pedig a mindennapi élet fenntartásában nélkülözhetetlen munkavállalók körében folytatná a vakcinázást, mint például a rendőrök, közegészségügyi dolgozók, az élelmiszerellátásban kulcsszerepet játszók stb. Csak e csoportok után következnének az ő stratégiájában a legkiszolgáltatottabbak, mint az idősek, vagy a társadalom marginalizált csoportjai, esetleg azok, akiknek már a COVID-19-et súlyosbító, meglévő alapbetegségei vannak.
Melyik betegség a fontosabb?
Nisarg Patel, a UC San Francisco sebésze és egy, a témával kapcsolatos publikáció társszerzője szerint a magas kockázatú csoportokkal kell az oltásrendet kezdeni, mint például az egészségügyi dolgozók, az alapvető feladatokat ellátó önkormányzati munkavállalók, a kiszolgáltatott társadalmi rétegek és az idősek. Amerikában azonban majd' a népesség felének van legalább egy krónikus betegsége, így arra is gondolni kell, közöttük mi legyen a "rangsor". Például az immunszupresszáltaknak, vagy egy rákkezelés közepén járóknak hamarabb kell-e beadni az oltást, mint a több tízmillió 2-es típusú cukorbetegnek? "Ezt az eredmények tükrében kell átgondolni" - mondja Michelle Mello, a Stanford University egészségügyi jogász professzora, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges bizonyítékok folyamatosan halmozódnak. Ugyanakkor arra is rámutat, hogy nem biztos, hogy mindenki akarja majd az oltást első körben - lesznek olyanok, akik kivárnák, hogy mi történik azokkal, akik először kapják meg.
A bioetikusok szerint azonban mindez még mindig nem ilyen egyszerű. Néhány döntést ugyanis majd csak akkor lehet meghozni, ha a különböző oltásokat kicsit jobban megismerjük. Az idős és gyenge emberek például nem biztos, hogy képesek erős immunválasszal reagálni az oltásra. Az ezzel kapcsolatos klinikai vizsgálatok ráadásul még igen korlátozottak. Az egészségügyi dolgozókat sem feltétlen szükséges előre sorolni, hiszen nekik vannak nagyon hatékony védőfelszereléseik, melyekkel megóvhatják magukat. Közülük inkább csak egy kisebb kört, azokat kell kiemelni, akik közvetlenül COVID-19-betegekkel foglalkoznak.
"Sok múlik majd a vakcinán, de azon is, hogy milyen modellt alkalmazunk" - mondta Emanuel. "Az is lehet, hogy rájövünk, úgy tudunk a leghatékonyabban gátat vetni a koronavírus terjedésének, ha a leggyakoribb terjesztőket oltjuk be, mint például a bolti eladók vagy rendőrök" - jegyezte meg.
Mi legyen az oltásellenesekkel?
Van még egy kérdés, melyben a bizottságoknak dönteniük kell: mi van, ha nem lesz elég ember, akik önként jelentkeznek oltásra? Akkor a kormányokat kötelezővé kell tenniük a vakcinát bizonyos csoportok számára? "Az önkéntesség mindig jobb" - így Emanuel, aki szerint sosem lehet az az első lehetőség, hogy valamit rögtön kötelezővé teszünk, ám szükségessé válhat ez a lépés.
Caplan egyetért azzal, hogy ezt a kérdést meg kell vitatni, mivel sokan vonakodhatnak majd az oltástól. A vakcinaellenesség azonban nemcsak az USA-ban gond. Franciaországban egy, a témával kapcsolatos felmérés szerint háromból egy ember nem érzi biztonságosnak az oltásokat. A bioetika professzornak nincs egyértelmű megoldása a keményvonalas oltásellenesekkel szemben. A tétovázókkal kapcsolatban azonban úgy véli, meggyőzhetőek lesznek az első oltott csoportok eredményeit látva. A vakcina egy bizonyos fokú szabadság kulcsa, mint például az utazásé, vagy, hogy visszaküldhessük a gyerekeket az iskolába - ezzel az üzenettel népszerűsítené az Egyesült Államokban az oltást. Emanuel szerint az egészségügyi dolgozóknak ismert emberekkel és influenszerekkel közösen kellene népszerűsítenie az oltásokat. Szerinte ezek a nehézségek - és minden más is, ami körülveszi az oltásokat - legyőzhetőek megfelelő tervezéssel és koordinációval.
A kutyák bámulatos hatékonysággal kiszagolják a koronavírust. Németországi kísérletekben a 94 százalékos pontossággal azonosították a kórokozót - további részletek társportálunk, az nlc.hu cikkében .