A téma kapcsán Alberto Giubilini, az Oxfordi Egyetem filozófus-bioetikai kutatója és Vageesh Jain, az University College London epidemiológusa véleményét kérte ki a The Conversation . Lássuk tehát, mi szól a kötelező oltás mellett és ellen a szakértők szerint.
"A vakcina olyan, mint a biztonsági öv"
Giubilini úgy foglalt állást, hogy legalább bizonyos társadalmi csoportokra nézve kötelezővé kellene tenni a COVID-19 elleni védőoltást. Mi több, az oltás elmaradása büntetést is vonhatna maga után, legyen az akár pénzbírság, akár a személyi szabadság korlátozása. "Minél kisebb megterhelést jelent az egyénre nézve, hogy tegyen valamit, amivel megelőzhet egy másokra leselkedő veszélyt, illetve minél jelentősebb ez a kivédhető veszélyforrás, etikailag annál indokoltabb a cselekvés kötelezővé tétele" - magyarázta a szakember.
Kifejtette, a védőoltás alkalmazása drámaian csökkenti mások veszélyeztetését. Az eddig megjelent hírek szerint a tesztelés előrehaladott stádiumában lévő vakcinák, így a Pfizer, az AstraZeneca vagy a Moderna készítménye, akár 90-95 százalék körüli hatékonysággal képesek megelőzni, hogy az érintettek megbetegedjenek, egyben valószínűleg hatásos eszközei lehetnek a vírus terjedése megfékezésének is, még ha talán kisebb mértékben is. Mindez hatalmas várható hasznot jelent, míg a mérleg másik oldalán egészen minimális áldozatot igényel az emberektől.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kijárási és egyéb korlátozások szintén kötelezőek. Márpedig akárcsak a kötelező vakcináció, ezek is azt a célt szolgálják, hogy megvédjék a legveszélyeztetettebb csoportokat a COVID-19-től. Eközben viszont a lezárások komoly áldozathozatalt követelnek mind egyéni, mind társadalmi szinten. Ebből a szempontból tehát következetlen az a hozzáállás, hogy a kötelező korlátozásokat elfogadjuk, de visszautasítjuk az oltás kötelezővé tételét. Utóbbi révén ugyanis sokkal több jót lehetne elérni sokkal kisebb áron.
A kötelező vakcináció ezen felül biztosíthatná, hogy a nyájimmunitás elérésével járó kockázatok és terhek egyenletesen oszoljanak el a társadalmon. Mivel pedig a nyájimmunitás mindenkire kollektíven előnyös, így csupán azt tekinthetjük igazságosnak, ha az eléréséhez szükséges kötelezettségek is egyenlően oszlanak el a társadalom tagjai között. "Természetesen, talán elérhetjük a nyájimmunitást kevésbé erős megszorítások mellett is, mint a vakcina kötelezővé tétele. Lehetne például tájékoztató kampány keretében is arra biztatni az embereket, hogy vegyék fel az oltást. De még ha el is érjük a nyájimmunitást, minél többen oltatják be magukat, annál kisebb a veszély, hogy később a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottsági küszöb alá essünk vissza. Mindent meg kell tennünk, amit csak lehetséges, hogy elkerüljünk egy ilyen vészhelyzetet - különösen akkor, ha ennek ára ennyire alacsony" - szögezte le Giubilini.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mint mondja, a bizalom erősítése és az emberek tájékoztatása egy szép narratíva, de egyben kockázatos is. Pusztán az emberek tájékozottságának növelése a vakcina kapcsán nem mindig vezet oda, hogy nagyobb hajlandósággal oltassák be magukat, mi több, esetenként csökkentheti is a vakcinákba fektetett meggyőződést. A másik oldalról egyéb betegségek kapcsán már láthattuk például Olaszországban, hogy a védőoltások kötelezővé tételével igenis növelhető az átoltottság. "A biztonsági övek használatának kötelezővé tételére hozott jogszabályok bizonyítottan csökkentették az autóbalesetekből eredő halálesetek számát, ma pedig széles körben támogatják az óvintézkedést, dacára a - valójában csekély - kockázatainak. A vakcinákra nyugodtan tekinthetünk egyfajta biztonsági övként a COVID-19 ellen. Pontosabban egy egészen különleges biztonsági övként, amellyel nemcsak önmagunkat, hanem másokat is megvédhetünk" - zárta gondolatait a szakember.
"Kontraproduktív lehet, ha kötelezzük az embereket"
"A vakcináció kötelezővé tétele nem vezet automatikusan oda, hogy többen is veszik fel az oltást" - szögezte le Vageesh Jain. Kijelentése alátámasztására felidézett egy néhány évvel korábbi, az Európai Unió által finanszírozott, epidémiákra és pandémiákra fókuszáló kutatási projektet, amiben a kutatók nem találtak bizonyítékot a kötelező védőoltás egyértelmű pozitív hatására. A Baltikum és Skandinávia országaira kiterjedő tanulmány eredményei alapján azokban az államokban, ahol kötelező a vakcináció, általában véve nem magasabb az átoltottsági arány, mint a szomszédos vagy hasonló országokban, ahol nincs törvényi kötelezettség e téren.
A mértékadó brit Nuffield Bioetikai Tanács álláspontja szerint a védőoltások kötelezővé tétele csak erősen fertőző és súlyos megbetegedést kiváltó kórokozók esetén lehet indokolt. És bár az új koronavírusra érvényes is, hogy erősen fertőző, az angol közegészségügyi hivatal (Public Health England) ugyanakkor viszonylag alacsony halálozási rátája miatt nem sorolja a COVID-19-et a legmagasabb kockázatú fertőző betegségek közé. "A COVID-19 súlyos lefolyása erősen korhoz kötött, megosztva ezáltal az egyes társadalmi csoportok tagjait a tekintetben, hogy mennyire érzik veszélyesnek a betegséget magukra nézve. Becslések szerint a betegség halálozási aránya 7,8 százalék 80 éves kor felettieknél, de a 9 év alatti gyermekeknél csupán 0,0016 százalék. Egy liberális demokráciában etikailag vitatható és politikailag kockázatos lenne, ha fiatalok és egészséges polgárok millióira erőltetnénk rá az oltást, akik egyébként saját magukra nézve elfogadhatóan alacsonynak érzik a COVID-19 jelentette rizikót" - vélekedett az epidemiológus.
Kitért rá, teljesen jogosnak érzi az emberekben munkálkodó félelmet a rohamtempóban kifejlesztett új vakcinák iránt. Egy 70 ezer válaszadó bevonásával elvégzett brit felmérés szerint mindössze a megkérdezettek 49 százaléka tartja nagyon valószínűnek, hogy beadatna magának egy koronavírus elleni vakcinát, amint az elérhetővé válik. Hasonló eredményeket hoztak amerikai felmérések is. A kedvezőtlen arányok mögött pedig nem az áll, hogy a többség oltásellenes lenne . "Dacára a sajtóban megjelent ígéretes híreknek, az azok alapjául szolgáló kísérletek és gyógyszerészeti folyamatok még nem estek át független szakértői vizsgálaton. Mivel pedig az első kísérletek csupán áprilisban kezdődtek, így egyelőre igen kevés adat áll a rendelkezésünkre a hosszú távú biztonságra és hatékonyságra nézve. Még azt sem tudjuk, meddig tart az immunitás. A kísérletek egyikét sem úgy tervezték, hogy választ adhassanak arra, hogy a vakcina megelőzi-e a súlyos megbetegedést vagy a vírus átadását" - hangsúlyozta Vageesh.
Kontraproduktív lenne, ha nem vennénk figyelembe ezeket a mindenütt jelen lévő aggodalmakat. Ezen felül a kötelező védőoltás mint az oltásellenesek elleni küzdelem eszköze szintén problémás. A tudományos és politikai populizmust vezető erők azonosak. Az oltásellenesek nem bíznak a szakértőkben, az iparban és különösen nem a kormányokban. Egy kormányzatilag elrendelt kötelezettség nemcsak megrendíthetetlen ellenállásba ütközne, de újabb fegyvert adna az oltásellenesek kezébe, hogy másokat is bevonjanak a mozgalmukba.
"Az 1990-es évek elején az endemikus poliovírus miatt még 500-1000 gyermek bénult le naponta Indiában. Két évtized alatt, 2011-re aztán a vírust sikerült kiirtani az országban. És ezt nem törvényekkel érték el. A közösségek bevonására, a leginkább rászoruló csoportok megcélzására, az aggodalmak feltárására és megértésére, az információátadásra, oktatásra, a különböző gátló tényezők feloldására, valamint a helyi logisztikai rendszer fejlesztésére tett erőfeszítések, illetve a politikai és vallási vezetőkkel való szoros együttműködés révén jutottak el idáig" - emlékeztetett a szakértő. "A kötelező vakcináció ritkán indokolt. A COVID-19 elleni új vakcinák bevezetése időt, kommunikációt és bizalmat fog igényelni. Túl hamar és túl messzire jutottunk el ahhoz, hogy most elveszítsük a fejünket" - tette hozzá.
Itthon önkéntes oltást ígérnek
Mint azt korábban megírtuk , Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online Kormányinfón elmondta, kézzel fogható közelségbe kerültünk ahhoz, hogy több vakcinakísérlet esetében is lezáruljon a harmadik kísérleti fázis. Éppen ezért a szerdai kormányülésen is hosszas tárgyalás alakult ki arról, honnan, milyen esélyekkel és milyen gyorsasággal tudna Magyarország vakcinát szerezni az új típusú koronavírus ellen. Jöjjön azonban az oltóanyag akár az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Oroszországból, Izraelből vagy Kínából, csak abban az esetben hozzák azt forgalomba, ha előzetesen a magyar hatóságok ellenőrizték, jóváhagyták és nyilvántartásba vették a készítményt. Gulyás Gergely újfent megerősítette, hogy az oltóanyag beadatása önkéntes és ingyenes lesz, azaz mindenki maga dönthet arról, kíván-e élni ezzel a lehetőséggel vagy sem.
A legfrissebb kutatások szerint a férfiak nemzőképességét is ronthatja a koronavírus-fertőzés. A témáról bővebben az nlc.hu cikkében olvashat ide kattintva .
