A vakcinákat általában hűtőben kell tárolni, a Pfizer és a BioNTech COVID-19 ellen kifejlesztett oltását azonban egyenesen fagyasztva. Ez pedig komoly fejtörést okozhat a fejlődő országokban és a ritkán lakott vidékeken. Ha tehát nem lenne elég kihívás, hogy meghatározzák, mely csoportok kapják először az oltást, hogyan, milyen rendszerben vezessék a nyilvántartást, hogyan győzzék meg az embereket, hogy az oltások biztonságosak, hogyan szervezzék meg a szállítást a gyártószalagtól a betegekig - főképp, hogy a legtöbb vakcinából két dózis is kell -, akkor még itt van a "hideglánc" fenntartásának kérdése is. Az alábbiakban a CNN cikke nyomán áttekintjük, milyen kihívásokkal kell megküzdeni ennek kapcsán.
Az egyiket könnyebb tárolni, a másikból több lesz
Mint említettük, a Pfizer-BioNTech oltóanyagot folyamatosan mínusz 70 fokon kell tárolni. Ez 50 fokkal kevesebb, mint amire átlagban szüksége van egy vakcinának. A BioNTech vezetője, Ugur Sahin a CNN-nek korábban úgy nyilatkozott, már dolgoznak egy olyan formulán, amelyet akár szobahőmérsékleten is lehet majd tartani, és reményeik szerint ezt 2021 második felére meg is tudják valósítani. Nem kell azonban ennyit várni, egy egyszerűbben tartható és szállítható oltásra. Egy másik ígéretes vakcinajelölt gyártója, a Moderna szerint ugyanis oltóanyagukat a patikákban általában megtalálható hűtőkben gond nélkül tárolhatják, de még egy szimpla hűtőben is eltartható 30 napig. Várhatóan azonban jóval kevesebb áll majd rendelkezésre jövőre a Moderna vakcinájából, mint a Pfizer oltóanyagából. Egyébként - mint arról mi is beszámoltunk - mindkét jelölt 95 százalék körüli hatékonyságot ért el a klinikai tesztek során. Szakemberek szerint a Pfizer vakcinája inkább nagy központokban, így a kórházakban és gondozóintézetekben végezhető oltásra lesz alkalmas, míg a Moderna oltása megfelel majd a gyógyszertári terjesztésre.
Nagyon sok szárazjégre lesz szükség
A Pfizer a tervek szerint jövőre 1,3 milliárd dózist gyártana le, amihez nagyon sok szárazjégre és rengeteg izoterm dobozra lesz szükségük. Egy dobozban legfeljebb 4875 adag oltást lehet majd tárolni 15 napig, folyamatos szárazjég-utántöltés mellett. Az amerikai cég már teszteli az ellátási láncot négy amerikai államban. Albert Bourla, a Pfizer vezetője úgy fogalmazott, nincsenek aggodalmai a hideglánc, azaz a folyamatos fagyasztás fenntartásának követelményeivel kapcsolatban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kisebb járműforgalom nem várt hatása
Nem így dr. Jarbas Barbosa-nak, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet igazgatóhelyettesének, aki szerint egyetlen hozzájuk tartozó országban sem állnak arra készen, hogy kezeljék ezt a helyzetet, sem a városokban, sem vidéken. Ennek egyik oka pedig a szárazjég elérhetőségében is keresendő. Bár a Sűrített Gáz Szövetség bizakodó, szerintük az Egyesült Államokban és Kanadában a szén-dioxid-termelési kapacitás napi körülbelül 30 ezer tonna, így a tagjaik képesek lesznek kielégíteni a szárazjég iránti igényt. Ez egyébként az oltóanyag-ellátási lánc tisztviselői szerint várhatóan a szárazjégtermelés kevesebb mint 5 százaléka lesz a két említett országban. Az iparág más résztvevői viszont másképp látják a helyzetet. Egyesek szerint már most is több helyen szárazjéghiánnyal küzdenek, mások pedig azon dolgoznak, hogy kipréseljenek egy kis pluszt, mivel máris lekötötték a jövő évi teljes termelésüket. Van azonban még egy gond. Sam Rushing, a floridai Advanced Cryogenics elnöke rávilágított, a pandémia miatt csökkent az utakon a forgalom, így az etanoltermelés is alacsonyabb mind az Egyesült Államokban, mind pedig Európában, a szén-dioxid viszont ennek a mellékterméke, mindez tehát a szárazjégtermelésre is kihat. Rushing emellett arra is figyelmeztetett, a szárazjég nem éppen felhasználóbarát, sőt, nem megfelelő tárolás mellett kimondottan veszélyes lehet, főképp zárt térben.
Kevesebb vakcinát tudnak szállítani
Arról már Peter Gerber, a Lufthansa Cargo vezérigazgatója beszélt a CNN-nek, mennyivel kevesebb oltást lehet szállítani azért, mert a szárazjég súlya a szállítási kapacitásokat is csökkenti. Ráadásul - mint mondta - olyan különleges protokollt kell kialakítani, amellyel biztosítani tudják, hogy az oltóanyagok folyamatosan a megfelelő hőmérsékleten legyenek. Nem lehet azonban "végtelen" mennyiségben légi úton szárazjeget szállítani. Egy repülőn, az érvényben lévő korlátozások alapján - számos tényező függvényében - 500, de legfeljebb 1000 kilogramm szárazjég szállítható.
Elég egyetlen hiba a láncolatban
De tegyük fel, hogy elegendő szárazjég, izoterm doboz, légi és közúti szállítási kapacitás lesz, akkor is ott van még a következő problémás terület: az oltópontokon történő tárolás. Míg a nagy kórházakban általában van erre alkalmas ipari fagyasztó, addig még az USA-ban is akad olyan állam, jelesül Hawaii, ahol egyelőre nincs ilyen berendezés. Ám, ha lenne is, például - vetítsük most Magyarországra a helyzetet - minden megyében egy ilyen intézmény, az oltóanyagokat akkor is el kellene juttatni a vidéki oltópontokra, ott pedig a felhasználásig tárolni. Márpedig ha nincs mínusz 70 fokot biztosító fagyasztó, akkor legfeljebb 5 napig lesznek eltarthatóak a Pfizer-vakcinák 2 és 8 fok közötti hőmérsékleten. És akkor még nem is tudjuk, hogy hol mennyi ember él, akik azon csoportok tagjai, akiknek első körben kell majd megkapniuk az oltást. Már amennyiben egyáltalán elmennek és felveszik. Mert ezzel is számolni kell, hiszen az oltás kötelezővé tétele eddig még nem merült fel. Akárhogy is, végigtekintve a hosszú láncolaton, a számos lépésen, nagyon sok a hibalehetőség, márpedig elég egyetlen baklövés is ahhoz, hogy az oltóanyag a nem megfelelő tárolási hőmérséklet nélkül "megromoljon".
Ez is érdekelhet
"Kétoldali tüdőgyulladással, mellhártyagyulladással fekszem a kórházban" - 17. napja küzd a koronavírussal Majka. További részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
