Az elmúlt pár napban több biztató hír is érkezett az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 megbetegedés ellen fejlesztett vakcinák tesztelésével kapcsolatban. Az azonban egyelőre továbbra is kérdés, hogy melyik lesz a tuti befutó - ha egyáltalán lesz ilyen -, vagy melyeket kezdhetik el a leghamarabb használni. Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Miért is van szükségünk oltásra?
Mivel a Föld lakosságának nagy része továbbra is védtelen a koronavírussal szemben, ezért csak a jelenlegi szigorú intézkedések azok, amik megóvnak minket attól, hogy még többen meghaljanak COVID-19-ben. Egy vakcina azonban - nagyon leegyszerűsítve - "megtaníthatja" szervezetünket arra, hogyan küzdjön meg a vírussal azáltal, hogy megakadályozza, hogy elkapjuk, vagy legalább csökkenti a COVID-19 megbetegedés súlyosságát, vagy a halálozások számát. Egy hatékony vakcina, valamint még jobb kezelések jelenthetnek kiutat a mostani helyzetből. De lássuk, mit tudhatunk az egyes vakcinajelöltekről.
A Pfizer és BioNTech oltása
A német Pfizer és az amerikai BioNTech közös fejlesztésű vakcinájának napokban bejelentett eredményei alapján a szer képes volt a COVID-19 tüneteinek kialakulását megakadályozni a tesztelt emberek több mint 90 százalékánál. A BBC összefoglalója szerint 43 ezren kapták meg az oltást, és eddig még nem jelentettek semmilyen biztonsági kockázatot. A Pfizer/BioNTech vakcináját két dózisban kell beadni, három hét különbséggel. A tárolása azonban kissé bajos, -70°C-on kell ugyanis tartani. A cég egy különleges, GPS-nyomkövetővel ellátott dobozban tervezi szállítani, szárazjég között. Ez az oltás úgynevezett RNS-típusú oltás, ami a vírus genetikai kódjának kis részét használja, amit a szervezetbe kerülve reprodukálni kezd. Ezt ismeri fel az immunrendszer - mint idegen behatolót - és kezd el küzdeni ellene. Eddig még soha nem engedélyeztek RNS-alapú vakcinát, annak ellenére, hogy klinikai vizsgálatok során más betegségek esetében is használták már embereken.
A Moderna vakcinája
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Moderna a Pfizer/BioNTech-hez hasonló megközelítésű oltást készített, mely a legfrissebb eredmények alapján 94,5 százalékos hatékonyságú. Ezt is két dózisban kell beadni, de 4 hét különbséggel. Tárolása jóval egyszerűbb, mint a másik RNS-alapú oltásnak, akár 6 hónapig is stabilan eltartható -20°C-on.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca oltása
A klinikai vizsgálatok szerint a brit fejlesztésű vakcina erős immunválaszt váltott ki az idősebb embereknél is. Két héttel a második dózis beadása után a résztvevők 99 százaléka védettnek tűnt. A klinikai vizsgálatok még most is tartanak. Az előző két oltáshoz képest ezt jóval egyszerűbb lesz szállítani és tárolni, elegendő ugyanis az átlagos hűtési hőmérséklet hozzá. Míg az első két vakcina RNS-alapú, addig az Oxfordi Egyetem/AstraZeneca oltása úgynevezett virális vektor típusú, azaz olyan gyengített vírust - ebben az esetben csimpánzok közt terjedő influenzavírust - tartalmaz, ami "megdolgoztatja" a szervezetet, ami azután képessé válik legyőzni a koronavírust.
A Gamaleya Kutatóintézet Szputnyik V nevű vakcinája
Az orosz Nyikolaj Gamaleya Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kifejlesztett oltóanyag a klinikai vizsgálatok 3. fázisáról közölt, még más szakértők által nem ellenőrzött eredményei szerint a vakcina, melyet 3 hét különbséggel, két dózisban kell beadni, 92 százalékos hatékonyságú. A Szputnyik V névre keresztelt oltóanyag az oxfordihoz hasonlóan virális vektor típusú, egy adenovírust használtak fel benne. A hírek szerint Oroszországban 40 ezer fővel zajlott a tesztelés, és további országokban is megkezdődött már a 3. fázisú klinikai vizsgálat. Az áráról eddig még találgatások sem jelentek meg, a tárolása szintén megoldható átlagos hűtési hőmérsékleten.
A Janssen oltása
A belga Janssen, a Johnson&Johnson cégcsoport gyógyszerfejlesztési vállalata eddig világszerte 30 ezer emberen tesztelte vakcináját, mely szintén virális vektor típusú és egy gyengített adenovírust használ. A 2. fázisú klinikai vizsgálatok során egy dózist alkalmaztak, most azonban már két dózisban is elkezdték a teszteléseket, hogy kiderüljön, vajon úgy erősebb és tovább megmaradó immunválasz váltható-e ki. Hogy mennyi idő eltéréssel kell majd beadni a két dózist, arról még nincsenek hírek, tárolása azonban szintén átlagos hűtési hőmérsékletet igényel.
Sokan vannak még versenyben
Az Egészségügyi Világszervezet folyamatosan monitorozza azokat az oltásjelölteket és gyártóikat, akik bejelentették, hogy COVID-19 elleni vakcinát fejlesztenek. A legutóbb, november 12-én közzétett adataik alapján a világ számos országában összesen 212-en "versenyeznek", közülük 164-en preklinikai fázisban tartanak. Ahogy az grafikánkon is látható, 48 olyan jelölt van, amelyet már elkezdtek embereken tesztelni, ebből 11 jutott el a klinikai vizsgálatok 3. fázisáig, köztük az eddig említettek közül három. Egyet azonban még mindenképp érdemes megemlíteni. A Sinovac, egy kínai gyógyszercég szintén harmadik fázisban lévő oltásának klinikai kísérleteit ugyanis éppen a napokban függesztették fel Brazíliában, mert "súlyos, nem várt esemény" következett be. A brazil egészségügyi szabályozásért felelős hivatal, az Anvisa szerint az eset még október 29-én történt, ám további részleteket nem árultak el. A BBC helyi hírforrásokra támaszkodó beszámolója szerint azonban a CoronaVac névre keresztelt oltóanyag kísérletei során meghalt egy ember, bár a kísérletek helyi partnercégének, a Butantan orvosi kutatóintézetnek a vezetője, Dimas Covas a Reutersnek azt mondta, hogy az esetnek nincs köze a vakcinához.
Kik kaphatják meg a vakcinát először?
Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is abban bíznak, hogy akár már december elején elkezdődhet az oltás - azzal a vakcinával, amelyik előbb kap engedélyt. Az egyelőre továbbra is kérdéses, hogy pontosan kik kaphatják meg. Mindez ugyanis a járvány aktuális helyzetétől is függhet, valamint attól, hogy mely korcsoportnál milyen hatékonyságúnak bizonyult a szer. A britek terveik szerint például először az idősotthonok lakóit és dolgozóit oltanák, majd őket az egészségügyi dolgozók követnék, utánuk pedig a 80 év felettiek jöhetnek a sorban.
Mi kell még ahhoz, hogy legyen oltás?
A legfontosabb, hogy a klinikai vizsgálatok 3. fázisa befejeződjön, az eredmények pedig azt mutassák, hogy a vakcina valóban megakadályozta azt, hogy az emberek megbetegedjenek, vagy legalábbis csökkentette a halálozások számát, és biztonságos. Ezután hatalmas fejlesztések szükségesek, hogy több milliárd dózist tudjanak legyártani és elszállítani a különböző országokba. A szabályozó szerveknek azonban még el is kell fogadniuk ezeket az eredményeket, és meg kell adniuk az engedélyeket, hogy az oltási programokat valóban elkezdhessék. És még eztán jön csak a java: ahhoz ugyanis, hogy a korlátozásokat világszerte feloldhassák, legalább a Föld népességének 60-70 százalékát be kellene oltani (így elérnénk a nyájimmunitást).
Mindenkit meg fog védeni az oltás?
Az immunizációra eltérően reagálnak az emberek. Az oltások történetét áttekintve általánosságban elmondható, hogy a vakcina lehet, hogy kevésbé lesz hatékony az idősebb embereknél, mivel az immunrendszer a kor előreheladtával már nem képes ugyanolyan erősségű választ adni. Ez egyébként a szokásos éves influenzaoltásoknál is megfigyelhető. A szakemberek abban bíznak, hogy mindezt át lehet hidalni azzal, ha több dózist is kapnak az érintettek, vagy, ha immunerősítő segédanyagokkal együtt adják be nekik az oltást.
Ez is érdekelhet
98 évesen kigyógyult a koronavírusból a nemesbikki idősotthon lakója - további részletek társportálunk, az nlc.hu cikkében .
