Konvaleszcens plazmának nevezik a koronavírus-fertőzésből kigyógyult donoroktól vett vérplazmát, amely tartalmazza az érintettek immunrendszere által a vírus ellen termelt antitesteket. A világ számos pontján ezzel kezelik a súlyos lefolyású COVID-19-cel küzdő betegeket. Korábbi tanulmányok eredményei ugyanis arra utaltak, hogy ez a fajta passzív immunizáció csökkentheti az elhalálozás kockázatát, amennyiben a plazmát még a betegség korai stádiumában - mielőtt gépi légzéstámogatásra szorulnának - beadják infúziósan a pácienseknek - olvasható a NIH közleményében .
Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) tavaly jóváhagyta a plazmaterápia vészhelyzeti alkalmazását COVID-19 miatt kórházi kezelésre szoruló betegeknél. A döntést akkor arra alapozták, hogy az eljárás ismert és potenciális előnyei felülmúlják az esetleges veszélyeit. Mindazonáltal az FDA további kutatásokat szorgalmazott a témában, hogy kiderüljön, vajon tényleg hatásos-e a terápiás módszer.
Nem jobb a plazmaterápia a placebónál
A kérdés eldöntése érdekében a Pittsburghi Egyetem kutatói dr. Clifton Callaway vezetésével lefolytattak egy nagyszabású kísérletet. Összesen több mint 500 olyan felnőttet vontak be a vizsgálatba, akik enyhe COVID-19-tünetekkel kerültek kórházba a fertőzést követő egy héten belül. Különböző okokból mindannyian kockázati csoportba tartoztak a súlyos lefolyású betegség szempontjából, például koruknál fogva, vagy mert elhízással, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívbetegséggel, krónikus tüdőbetegséggel éltek.
A kísérlet keretében a résztvevők egyik felét plazmaterápiával immunizálták, a másik felének pedig placebót - vitaminokkal dúsított sóoldatot - adtak, majd 15 nap elteltével összehasonlították a két csoport tagjai állapotának alakulását. Az így kapott eredmények nem mutattak számottevő különbséget a betegség lefolyása szempontjából: a plazmával kezelt betegek 30 százalékának romlott az állapota, míg a kontrollcsoportban 31,9 százalékot ért el ugyanez a mutató. A COVID-19 következtében bekövetkező halálesetek arányában ugyancsak nem találtak érdemi eltérést. A kísérletet végül idén februárban állították le, miután hatástalannak ítélték a kezelési módszert.
"Az eredmények azt mutatják, hogy a konvaleszcens plazma nem nyújt előnyt ennek a betegcsoportnak. Ugyanakkor megválaszolnak egy fontos klinikai kérdést, egyben közelebb vihetik a kutatókat ahhoz, hogy hatékonyabb gyógymódokat találjanak ez ellen a pusztító betegség ellen" - fogalmazott dr. Nahed El Kassar, a New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
A NIH közleménye megjegyzi továbbá, hogy a mostani tanulmány hasonló eredményeket hozott, mint három korábbi kísérlet. Ezekkel szemben viszont egy másik klinikai kutatás szerint a plazmaterápia igenis hatékony lehet, legalábbis idősotthonban élő időseknél, amennyiben nagyon hamar megkezdik az alkalmazását a betegségtünetek jelentkezése után. A NIH hangsúlyozza továbbá, hogy különböző embercsoportok esetében ténylegesen előnyösen hathat a kezelés, ennek felderítésére azonban további kutatásokra van szükség, és folynak is ilyen jellegű vizsgálatok.
Novemberben tetőzhet a koronavírus-járvány negyedik hulláma Magyarországon Vattay Gábor, az ELTE TTK Fizikai Intézetében működő Komplex rendszerek fizikája tanszék vezetője szerint.