A WHO a tervek szerint a héten küld egy nagyobb szakembergárdát Kínába, hogy kinyomozzák a COVID-19 betegséget okozó új koronavírus (SARS-CoV-2) eredetét, a szakértők szerint azonban ez a folyamat akár évekig is tarthat, és egyáltalán nem biztos, hogy valaha is eredményre vezet. Bár az elmúlt hetekben, hónapokban számos találgatás látott napvilágot, híresztelés kelt szárnyra, többek között olyanok is, hogy a vírus hamarabb jelen volt Európában , minthogy Kínában terjedni kezdett, ha a vírus eredetét nézzük, hat hónappal a járvány kitörését követően az utak továbbra is Kína középső tartományaiba vezetnek.
A tudományos közmegegyezés szerint az új típusú koronavírus legvalószínűbben a denevérektől származik, és az elképzelések szerint egy másik közvetítő állatban változott annyit a vírus genetikája, hogy képessé vált megfertőzni az emberi sejteket. Onnantól pedig, hogy egy emberben megtelepedett, már könnyen elterjedhetett a vonatok, buszok, repülők segítségével a világ minden tájára, ahol az emberek belégzéssel elkapták, köhögéssel pedig továbbadták a kórokozót.
Lehet, hogy állatban már nincs is jelen
"Míg azonban lépésről lépésre lekövetni egy vírus útját az emberekig talán lehetetlen, a tudósok e kutatómunkából mégis képesek lehetnek egy stabil hipotézis felállítására" - mondta a South China Morning Postnak ( SCMP ) David Heymann, a London School of Hygiene and Tropical Medicine (LSHTM) fertőző betegségeket vizsgáló epidemiológus professzora. "Ezek a hipotézisek pedig segíthetik a későbbi kutatásokat abban, hogy mit érdemes közelebbről megvizsgálni" - tette hozzá a WHO fertőzésveszély elhárítására specializálódott tudományos és technikai tanácsadó testületének vezetője.
Ha találnának egy állatot, amiben a vírus egy olyan korai mutációja van, ami az első COVID-19-pácienseket fertőzte meg, az igazán nagy előrelépés lenne a patogén azonosításában, ám az idő éppen e stratégia ellen dolgozik. "Az is lehet, hogy ez a vírus már nem is cirkulál abban az állatban. Lehet, hogy már teljesen átugrott az emberekre, és csak közöttünk terjed" - mondta Wanda Markotter, a dél-afrikai Pretoriai Egyetem fertőző zoonózis (állatról emberre és emberről állatra terjedő betegségek) központjának vezetője. "Még a denevéreknél is előfordulhat, hogy a vírusok csak bizonyos évszakokban vannak jelen a szervezetükben, ezért is történhet olyan, hogy egyes kutatásokból egyszerűen emiatt kimaradnak" - jegyezte meg Markotter, aki saját kísérleteiben denevérmegfigyelést is végez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az a bizonyos vuhani halpiac
Az egyik széles körben elfogadott alapteória szerint a vírus az állatokról egy vuhani halpiacon "ugrott át" az emberre, az első ismert betegek ugyanis ott dolgoztak vagy vásároltak. Ez a feltételezés azonban megingott, amikor a kínai járványügyi központ munkatársai azt állították, egyetlen, az említett piacról származó állatmintában sem találták nyomát a vírusnak. Markotter szerint azonban, ha a WHO munkatársai hozzáférhetnének azokhoz a teszteredményekhez, az fontos lépés lehet. "Ezeket az adatokat nyilvánossá kell tenni, hogy az emberek megérthessék mit is jelentenek valójában - ha egyáltalán jelentenek valamit" - mondta a dél-afrikai szakértő. "Úgy vélem, azok nem helyes adatok, bár nem hiszem, hogy bárki is el akarna tussolni bármit" - jegyezte meg.
Ahhoz azonban, hogy vissza lehessen követni, mely állatból származik a vírus, ideális esetben a piacon értékesített állatokból származó minták kellenének az elmúlt 6-12 hónapra visszamenően - minderről már Gavin Smith, a Szingapúri Duke-NUS Medical School veszélyes fertőző betegségeket vizsgáló programjának professzora beszélt a lapnak.
Az állat-egészségügyi világszervezet szerint azonban az állatorvos-kutatók az elmúlt egy évben számos különböző helyről származó állati mintát teszteltek, többek között szárnyasokat, macskákat, kutyákat és sertéseket. Bár a tesztek az illegális kereskedelemben árusított tobzoskákból is kimutattak hasonló koronavírust, ám az nem egyezett olyan mértékben, hogy a mostani SARS-CoV-2 elődje lehessen. A tudósok azt gyanítják, hogy az új típusú koronavírus a patkódenevérektől származhat, miután találtak egyet Kínában, melyből egy 96 százalékban megegyező vírustörzset tudtak kimutatni - bár ez még mindig nem elég közeli egyezés ahhoz, hogy közvetlen ez lehessen a forrás.
Ki lehetett a "zéró páciens"?
A másik kihívás az első beteg, azaz a "zéró páciens" megtalálása, aki először fertőződhetett meg a SARS-CoV-2 vírussal egy állatról, ő lehet a kapocs. De itt sem tiszta azonban a kép. Az első betegeket ugyanis egy vuhani kórházban azonosították 2019 decemberében, később azonban a vírus genetikai vizsgálatából megállapították, hogy jóval korábban, még 2019 őszén válthatott a patogén állatról emberre. Az SCMP egy korábbi, nem nyilvános kormányzati információkon nyugvó riportja szerint már 2019 novemberében is voltak ismertté vált COVID-19 betegek. Sőt, európai tanulmányok arra következtetnek, hogy a vírus már tavaly év végén, vagy még korábban is megjelenhetett az öreg kontinensen. Épp ezért a kínai egészségügyi tisztviselők szerint az eredet kutatását több országban kellene elvégezni. Hónapokkal, vagy akár évekkel korábban levett emberi vérmintákat is tesztelni kellene a vírusfertőzés következtében kialakuló antitestek után, hogy megállapítható legyen, mikor és hol cirkulált már a vírus. Ezt a módszert alkalmazták egyébként annak idején a HIV-vírus esetében is Afrikában.
Most a végére kell járni, nincs több esély
Az emberek és állatok alaposabb vizsgálata a jövőben jobban rávilágíthat majd a vírusok útjára. "Ezt korábbi tanulmányok segítségével nemigen tudjuk meg" - mondta Heymann, aki szerint legfeljebb új kutatásokból, a megfelelő kutatási rend betartásával deríthető ki bármi is.
Így volt ez 2009-ben a H1N1 pandémia esetében Észak-Amerikában. Sokáig a genetikai minták hiányában úgy gondolták, hogy az a vírus is Ázsiából indult. Mígnem néhány évvel később egy kutatócsoport mexikói sertéseken futtatott vírusteszteket, és megtalálták a hiányzó láncszemet és a bizonyítékot a vírus eredetére.
Az, hogy a kutatók milyen gyorsan jutnak el a hasonlóan "kifinomultabb hipotézishez" a SARS-CoV-2 eredete szempontjából, "a rendelkezésre álló erőfeszítések és erőforrások nagyságától, és attól is függ, mennyire szerencsések" - mondta a szingapúri Smith professzor. Markotter ezzel kapcsolatban megjegyezte, a források "kiapadhatnak", az érdeklődés pedig "lankad", ha egyszer a járványt sikerül ellenőrzés alá vonni. Rámutatott továbbá a 2002-es kínai SARS -járvány (súlyos akut légzőszervi szindróma) példájára is, ahol azóta sem találtak közvetlen kapcsolatot a feltételezett vírusgazdák, a cibetmacskák és a feltételezett eredeti vírusforrások, a denevérek között. "Végül sosem jöttünk rá, hogy a vírus hogyan váltott, feladtuk... most újra ugyanabban a cipőben járunk, de ez most sokkal rosszabb" - mondta, hozzátéve: "nem engedhetjük meg magunknak, hogy ez újra megismétlődjön 5-10 év múlva... egyszerűen nem engedhetjük meg".
Koronavírus-gyógyszer: allergia elleni orrspray-ben találtak ígéretes hatóanyagot magyar és osztrák kutatók - a részletekért kattintson az nlc.hu cikkére .
