"...nem érdemes reménykedni, hogy a gyerekkorban megkapott oltás az időseket is védi" - hangsúlyozza Bárdits Anna, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudomány Intézetének tudományos segédmunkatársa az intézmény honlapján megjelent cikkében. A szakember ebben emlékeztet, hogy bár a tézis, miszerint a BCG-oltás hatásos védelmet nyújthat az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 ellen is, már márciusban felvetődött, mindmáig azonban nem született olyan tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná az elméletet. Egyelőre több klinikai kísérlet is még folyamatban van ez ügyben, addig is viszont, míg ezek befejeződnek, érdemes számba venni, milyen egyéb kimutatások segíthetnek eligazodni a kérdést illetően.
Az eredeti felvetés alapjául az a megfigyelés szolgált, hogy azokban az országokban, ahol a BCG-oltás része a kötelező gyermekkori védőoltások körének, jellemzően lassabban terjed a koronavírus-fertőzés . Magyarországra például érvényes ez a megállapítás, míg például Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyság, ahol mostanra a lakosság igen magas aránya megfertőződött, nincs kötelező BCG-oltás. Bárdits szerint ugyanakkor ebből a közvetett összefüggésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mert számos egyéb magyarázat is állhat a különbségek hátterében. Ezen felül azt is figyelembe kell venni, hogy jelen ismereteink szerint a BCG-oltás csupán 12 éves korig nyújt védettséget a beoltott gyermekek számára TBC ellen , azaz meglepő lenne, ha a koronavírus ellen sokkal tovább védene.
A BCG-oltás iránti reményt elsősorban azon kutatások táplálják, amelyek szerint a vakcináról feltételezhető, hogy általános immunerősítő hatással bír - akár idősebb korig is. Ha azonban megvizsgáljuk a COVID-19 hazai halálozási arányát korcsoportokba lebontva, azt láthatjuk, hogy a mutató az életkor emelkedésével gyorsan és egyenletesen emelkedik. Érdemes hozzátenni, hogy Magyarországon 1950 és 1953 között részlegesen, 1954 óta pedig teljeskörűen és kötelezően oltják TBC ellen az újszülötteket. Ha tehát a BCG-oltás valóban tartós védelmet adna a koronavírus ellen, annak a halálozási arány 65-66 év felettiek és alattiak közötti jelentős eltérésében is meg kellene mutatkoznia. Ilyen jellegű kiugrást viszont nem lehet találni a statisztikában.
"Vagyis az eddigi magyarországi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy az újszülöttkori BCG nem védi jelentősen az eleve nagy kockázatú időseket attól, hogy halálos kimenetű legyen a COVID-19 betegség a körükben" - szögezte le Bárdits, hozzátéve ugyanakkor, hogy biztos válasszal csak a klinikai vizsgálatok eredményei szolgálnak majd a kérdés kapcsán.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
