Vírusfertőzések, így az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés kimutatására a felső légutakból vett kenetminta az általánosan alkalmazott eljárás. Ennek megfelelően a COVID-19 diagnosztizálására használt PCR-teszthez is orrból és garatból nyernek mintát. A mintavétel ugyanakkor képzett, megfelelő védőfelszerelést viselő egészségügyi szakembert igényel, valamint az érintettek számára is kisebb kellemetlenséggel járhat. Mint azt a Semmelweis Egyetem közleményében írja , ezzel szemben a nyálminta begyűjtése sem érintkezést, sem szakavatott személyzetet nem igényel. Ennélfogva optimálisabb megoldást jelenthez széles körű szűrővizsgálatok gyors elvégzésére.
Dr. Varga Gábor, az Orálbiológiai Tanszék vezetője elmondta, június óta humán vizsgálatokat is folytatnak az eljárás pontosságának feltárása céljából. Jelenleg COVID-19-betegek bevonásával hasonlítják össze, hogy nyálból is legalább olyan megbízhatóan ki lehetne-e mutatni a koronavírusok jelenlétét, mint a felső légúti kenetekből. Az előzetes eredmények pedig arra utalnak, hogy igen. "Amennyiben sikerül igazolni, hogy a nyálminta megfelelő alapanyag a vírus kimutatásához, a következő lépés egy ezen alapuló diagnosztikus készlet kialakítása és bevezetése az egyetemen" - árulta el a tanszékvezető.
Az intézmény munkatársai - együttműködésben a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemmel - korábban száznál is több releváns tudományos publikációt tanulmányoztak át a témában, illetve több nemzetközi klinikai vizsgálat eredményeit is kielemezték. Metaanalízisükben végül arra a következtetésre jutottak, hogy a nyálmintából történő tesztelés hatékony és ígéretes alternatívája lehet a jelenleg alkalmazott, orrból és garatból való mintavételnek. Megjegyezték ugyanakkor, hogy optimalizált és validált módszereket kell bevezetni a tároláshoz, szállításhoz és mintavételezéshez, valamint egységesíteni kell az RNS kimutatásának módszerét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
