Tavaly tavasszal jelent meg a madárinfluenza több szarvasmarhatartó telepen az Egyesült Államokban, és a haszonállatok mellett hamar emberi fertőzést is okozott. Az elmúlt mintegy egy évben összesen 70 megbetegedést és egy halálesetet jegyeztek fel az Egyesült Államokban, valamint egy haláleset történt a szomszédos Mexikóban. Noha a hatóságok szerint a vírus egyelőre alacsony járványügyi veszélyt jelent, a szakértők számos esetben hangot adtak annak az aggodalomnak, hogy a H5N1-es madárinfluenza a jövőben képes lehet az emberi közösségekben is terjedni. De pontosan miben tér el a madárinfluenza a mindenki által jól ismert szezonális influenzától? És miben rejlik a legnagyobb veszélye? E kérdésekre ad választ a The Conversation oldalán megjelent cikkében Hanna D. Paton, az Iowai Egyetem immunológusa.
Mit nevezünk influenzának?
Az influenza hosszú ideje jelentős közegészségügyi veszélyforrás. Az első feljegyzett világjárvány a 16. század elején tört ki, de egyes történelmi források alapján nem kizárható, hogy már az időszámításunk előtti 5. században is jelen volt a fertőzés az emberi közösségekben. Napjainkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy egymilliárd ember kapja el évről évre az influenzát, amely millióknál vált ki súlyos megbetegedést, illetve százezrek haláláért felelős.
Az influenza egy nagy víruscsalád, az orthomyxovírusok része. Egészen pontosan e család az influenzavírusok négy altípusát foglalja magában, amelyeket a latin abc betűivel jelölünk. Embereknél az influenza A és B okozhat súlyos betegséget. Az influenza C jóval ritkább, és jellemzően enyhe tünetek vált ki csupán, míg influenza D okozta humán fertőzést egyelőre nem jegyeztek fel. Az influenza A a 20. század kezdete óta négy nagyobb világjárványt robbantott ki. Ezek közé tartozott az 1918-19-es spanyolnátha, amelyhez a becslések szerint 50 millió haláleset fűződött világszerte, több, mint ahányan az első világháborúban életüket vesztették. Az influenza B soha nem váltott még ki pandémiát.
Maradva az influenza A-nál, annak H1N1 törzse terjedt el 1918-ban. Az influenza A törzseit a vírusok felszínén található fehérjék, a hemagglutinin és a neuraminidáz alapján csoportosítják, amelyek a kórokozó fertőzőképességét biztosítják. Szintén egy hasonló, H1N1 típusú influenzavírus okozta a legutóbbi, 2009-es világjárványt, amely mind a mezőgazdaságban, mind a turizmusban hatalmas károkat eredményezett. A 2009-es H1N1-re gyakran csak sertésinfluenzaként hivatkoznak, valójában azonban több influenzatörzs keveredéséből jött létre, és kezdett terjedni az emberek között. Az influenza A vírusokban ugyanis általában véve megvan az a potenciál, hogy képesek legyenek átugrani állatról az emberre, illetve mutálódva még fertőzőbbé válni.
Hogyan kaphatják el emberek a madárinfluenzát?
Ahogy a neve is mutatja, a H5N1-es madárinfluenza elsősorban madarak között terjed, de alkalmanként az embert is megtámadja. Az első ilyen esetet 1997-ben jegyezték fel Hongkongban, napjainkig pedig közel ezer humán fertőzés vált ismertté, beleértve az Egyesült Államokban regisztrált 70 esetet is. Ami azonban változás, hogy korábban főként baromfitelepeken, a szárnyasokkal közvetlen kontaktusban dolgozó emberek körében történtek megbetegedések. Ezzel szemben tavaly április elején Texasban már egy olyan esetet jegyeztek fel, amikor egy tehenészet dolgozója egy fertőzött szarvasmarhától kapta el a vírust. Ekkor dokumentáltak elsőként olyat, hogy a madárinfluenza emlősről terjedt át egy másikra.
Emberről emberre történő terjedést viszont mindeddig sehonnan sem jelentettek. Ez pedig rendkívül fontos, hiszen a madárinfluenza akkor válthatna ki világjárványt, illetve válna igazán veszélyessé, ha képes lenne emberek között is terjedni.
E ponton érdemes megemlíteni, hogy amint a vírusok a gazdatest sejtjeiben replikálódnak, genetikai információjuk másolása közben hibák léphetnek fel, amit genetikai mutációnak nevezünk. A mutációk gyakran nem okoznak semmilyen azonnali változást, egy kis részük azonban megváltoztatja az adott vírus legfontosabb jellemzőit. Az influenzavírusok egészen különleges módon, úgynevezett átrendeződéssel mutálódhatnak. Ez akkor következhet be, ha ugyanazt a sejtet több influenzatörzs is egyidejűleg megtámadja. Replikáció közben aztán genetikai információik keveredhetnek egymással, potenciálisan új, egyedi vírustörzseket létrehozva.
Az átrendeződés egyrészt megnehezítheti a fertőzéssel szemben immunvédekezést, másrészt megváltoztathatja, hogy a fertőzés mennyire veszélyes a gazdatestre nézve. Sőt, egy-egy vírustörzs így alkalmassá válhat arra is, hogy hatékonyan tudjon terjedni egy másik faj egyedei között. Így el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a jellemzően sertések vagy madarak között terjedő influenzavírusok egyszeriben képessé válnak arra, hogy hatékonyan fertőzzék az embert. Az influenza A törzsei számos különféle állatfajt megfertőzhetnek, beleértve a többi között szarvasmarhákat, madarakat, sertéseket és lovakat. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok törzs keveredhet egymással, újabb és újabb törzseket létrehozva, amelyekkel az emberek immunrendszere korábban nem találkozott – ezáltal nincs is felkészülve az ellenük való küzdelemre. Ilyesfajta mutáció pedig a H5N1-es madárinfluenzával is megtörténhet.
