Néhány hete a Harvard Egyetem egyik tudósa, Dr. Michael Mina egy igen merész ötlettel állt elő a koronavírus -járvány megfékezésére (mely akkoriban éppen csúcsokat döntögetett az Egyesült Államokban, ahol máig több mint 6,27 millióan fertőződtek meg SARS-CoV-2-vel). A kutató szerint a sokszor alábecsült antitesttesztekből kellene milliószám gyártani és elérhetővé tenni azokat az amerikaiak számára, hogy bármikor tesztelhessék magukat otthon, a munkahelyükön vagy akár az iskolában. Felvetése nemcsak a tudósok és újságírók, de még az Egyesült Államok Egészségügyi és Szociális Minisztériumának vezető tisztségviselőinek érdeklődését is felkeltette.
Gyorsak és olcsóak
Mint arról korábban többször is írtunk a HáziPatika.com-on, a vírusfertőzés hatására a szervezetben termelődő antigének kimutatására alkalmas tesztek (antitestteszt) megbízhatóságát nagyon sok kritika érte, mivel sokszor a kismértékű fertőzéseket nem mutatják ki, és az is előfordul, hogy fals pozitív eredményt adnak. Az viszont mindenképp az antitesttesztek mellett szól, hogy olcsóak, kényelmesen és gyorsan elvégezhetőek, nem kell hozzájuk sem speciális készülék, sem egészségügyi személyzet, ráadásul az eredményt is percek alatt kimutatják. Ezekkel érvelt Dr. Mina is, hangsúlyozva: legalább valós idejű információkat szolgáltatnak, nem pedig késleltetetteket, mint a PCR-tesztek esetén, ahol sokszor 1-2 nap is eltelik, mire megérkezik az eredmény. "Ha elég gyakran és elég széles körben végzik ezeket a gyorsteszteket, akkor az tényleg képes lehet érdemben korlátozni a vírus terjedését" - fogalmazott a kutató, aki szerint őrültség lenne ezt a lehetőséget elvetni.
A New York Times által megkérdezett szakértők szerint, bár elméletben érdekes a felvetés, ám a gyakorlatban nem valószínű, hogy működne. Úgy fogalmaztak, kicsi az esélye, hogy ez lenne a pandémia elleni csodaszer. A kritikusok szerint egyrészt a nagyszabású terv komoly logisztikai akadályokba ütközik, másrészt egy olyan országban akarják az embereket rávenni, hogy nagy tételben vegyék és használják a teszteket, ahol egyre jobban kiábrándulnak a tesztelésből. Így azonban egyáltalán nem biztos, hogy a terv elérné a célját.
Egyelőre nincs bizonyíték az elv hatékonyságára
"Nyitottak vagyunk az új ötletekre, hogyan kezeljük ezt a járványt" - mondta Esther Babady, a New Yorki-i Memorial Sloan Kettering Rákkutató Központ klinikai mikrobiológiai szolgálatának igazgatója. Megjegyezte, eddig azonban még nem jelentek meg a piacon olyan antiteszttesztek, amik otthon is működhetnének. Ráadásul - tette hozzá -, még egyetlen tanulmány sem született arról, hogy a gyors és gyakori tesztelés jobb lenne, mint a ritkább és lassú. "Hiányoznak az ezt alátámasztó adatok" - szögezte le. "Az elképzelés nagyívű, ám feltétlen szükséges egy gyakorlati megvalósíthatósági vizsgálat" - tette hozzá Dr. Alexander McAdam, a járványtesztelési stratégiákról korábban a Journal of Clinical Microbiology című folyóiratban publikáló szakember, a Boston Gyermekkórház fertőző betegségek diagnosztikai laborjának igazgatója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tudósok és orvosok tehát továbbra is a lassú, de megbízható PCR-tesztek mellett teszik le inkább a voksukat, amik képesek a szervezetből már a vírus kis mennyiségű örökítő anyagát is kimutatni, azaz akkor is jól használhatóak, ha csak enyhe a fertőzés. Teszik mindezt annak ellenére, hogy e vizsgálat se nem olcsó, se nem felhasználóbarát, és a lassúsága miatt néha már irreleváns az eredménye, mire az megérkezik.
A logisztikai gondok megmaradnak
Dr. Mina szerint épp ezért is volna létjogosultsága a házi használatban a gyorsteszteknek, amik úgy működnek, mint egy terhességi teszt, használatukhoz nincs szükség speciális eszközre vagy tudásra, az eredmény pedig pár percen belül leolvasható róluk. A Harvard kutatója szerint ráadásul ezeket olyan olcsó anyagból is el lehetne készíteni, mint a kartonpapír. Hiába azonban az érvek, ha egyelőre nincs olyan széles körben elérhető, engedélyezett gyorsteszt, amivel ezt el lehetne végezni, a tömeges gyártáshoz szükséges infrastruktúráról nem is beszélve. Bár számos vállalat fejleszt hasonló teszteket, ám arra nincs garancia, hogy azokat engedélyezi is az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA), eddig ugyanis mindössze 4 antitestteszt kapott tőlük zöld utat. De, még ha lenne is megfelelő teszt, akkor sem tudnának belőle eleget gyártani, szinte állandó a hiány belőlük. "Nincs okunk azt hinni, hogy az ellátási lánc problémái - melyekkel minden koronavírus-vizsgálatnál találkozunk - majd egy csapásra megoldódnak" - mutatott rá egy komoly kihívásra April Abbott, az indianai Deaconess Health System mikrobiológiai igazgatója. "Nem épülnek fel új termékcsaládok egyik napról a másikra" - húzta alá.
Házi használatban még pontatlanabbak lennének
Linoj Samuel, a michigani Henry Ford Health System orvosi mikrobiológusa az ellenérvek közé egy újabbat sorakoztatott fel, amikor rámutatott, az antitesttesztek nagyobb valószínűséggel "siklanak el" egy pozitív eset felett, mint egy PCR-teszt. Van olyan típus, ami jó, ha a - más vizsgálattal igazoltan - pozitív esetek felét kimutatja. "Bár egyes új termékek a laboratóriumokban jobban teljesítenek, a pontossági arányuk szinte biztosan csökkenni fog, ha otthon használják őket" - magyarázta a szakember. Ám Dr. Minának erre is van válasza: a mennyiség győz a minőség felett. Ha majdnem mindennap tesztelik magukat az emberek, nagyobb eséllyel azonosítják magukon a fertőzést, és szigetelődhetnek el másoktól időben, mintha napokig várnának a teszteredményre.
Ráadásul az antitesttesztek jó eséllyel kiszűrik a fertőzésük csúcsán lévőket - tette hozzá a tudós, annak ellenére, hogy még mindig nem tudni, milyen mennyiségben kell ahhoz a vírusnak jelen lenni a szervezetünkben, hogy másokra veszélyessé, azaz fertőzővé váljunk. "Nincs arra elég bizonyítékunk, hogy egy negatív eredmény biztosan azt jelentheti, hogy valaki nem fertőzött" - vélekedik Susan Butler-Wu, a Dél-Kaliforniai Egyetem Keck Orvostudományi Karának klinikai mikrobiológusa. Rámutatott, néhány antitestteszt akár az esetek 18 százalékát is "kihagyja", annak ellenére, hogy a PCR-tesztek magas vírusmennyiséget találtak a fertőzötteknél. És akkor a fals pozitív eredményekről még nem is beszéltünk, melyek szintén előfordulnak, bár ritkábbak.
Amanda Harrington, az illinoisi Loyola Egyetem Orvosi Központjának klinikai mikrobiológiai laboratóriumának igazgatója pedig arra figyelmeztetett, ha túl sok pontatlan eredmény születik, az csak tovább táplálja az emberek szkepticizmusát a tudománnyal szemben. A kétkedés pedig az amerikaiakban így is napról napra nő. Egy olyan nemzetnél pedig, ahol az emberek ódzkodnak a tesztektől, valószínűleg kevésbé rendszeresen veszik majd meg azokat, még akkor is, ha elérhető lesz az otthoni változat.
Arany középutat javasol az egyik mikrobiológus
Addig, amíg megfelelő mennyiségű adat gyűlik össze egy ilyen terv támogatására, Dr. Samuel kísérleti középutat javasolt. Az iskolák, az egyetemek és a munkahelyek alkalmasak lehetnek a rendszeres antitesttesztek elvégzésére, a kórházak és más egészségügyi intézmények pedig részesítsék továbbra is előnyben a PCR-teszteket.
Ez is érdekelhet
Franciaországban speciális, átlátszó maszkokat kapnak a pedagógusok, hogy megkönnyítsék a nagyothallók és az írni és olvasni tanuló kisebb diákok számára tanulást. További részletekért kattintson az nlc.hu cikkére .
