A Szegedi Tudományegyetemen megtartott Szent-Györgyi Konferencián Jakab Zsuzsanna, a WHO európai főigazgatója a gyógyszerrezisztens tbc-baktériumtörzsek elleni nemzetközi küzdelem lehetőségeit ismertette, de szó volt a hazai tbc-helyzetről és a tbc elleni gyógyszerfejlesztés újdonságairól is.
"A szekcióba 17 országból 102 résztvevő érkezett, a legtöbben a társrendező Franciaországból" - közölte Pálfi György a szekció vezetője, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Embertani Tanszékének tanszékvezetője. A konferencián 9 Nobel-díjas tudós is előadást tart majd.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanácskozáson a molekuláris genetika és különleges köztes tudományterületek, így a paleomikrobiológia és a paleopatológia szakemberei is megosztották egymással a tuberkulózisnak és kórokozóinak evolúciójával kapcsolatos eredményeiket. "Bemutatták az eddig ismert legrégebbi, több mint 9 ezer éves tbc-baktérium DNS-maradványainak vizsgálati eredményeit, a régi múmiák és csontvázak adatai alapján felállítható tbc-evolúciós trendeket és a tbc-baktériumok kialakulásának korai szakaszára vonatkozó modern genetikai elméleteket" - foglalta össze az MTI-nek a szegedi kutató.
Ez is érdekelhet
A tanácskozás további részében számos hazai érdekességet is bemutatnak, köztük a híres váci múmia-együttes rendkívüli tbc-fertőzöttségét és a több ezer, sőt talán több tízezer éves magyarországi tuberkolózisos antropológiai leleteket - utóbbit éppen Pálfi. A párizsi Pasteur Intézet egyik vezető kutatója, a tbc evolúciós genetika talán legkiemelkedőbb képviselője, Roland Brosch francia professzor pedig a tbc-baktériumok evolúciójával kapcsolatos legújabb eredményeket ismerteti.
