A hámsejteket érintő, azokban szaporodó és azokat roncsoló humán papillomavírus (HPV) becslések szerint évente körülbelül 3 ezer daganatos megbetegedést okoz Magyarországon. Ezek közé tartozik a méhnyakrák , férfiaknál a hímvessző rosszindulatú daganata, valamint a végbél környékén, a szájüregben, esetleg a garatban jelentkező kóros elváltozások. Alattomos vírusról van szó, amely évekig tünetmentesen lappanghat, ez idő alatt pedig a fertőzött továbbadhatja azt aktuális partnerének vagy partnereinek anélkül, hogy tudna róla.
Fontos tudni, hogy nem minden HPV-törzs idéz elő daganatos megbetegedést - csak a magas patogenitásúak -, és az esetek többségében nem is alakul ki megbetegedés, mert a fertőzés észrevétlenül, magától elmúlik. Egyes HPV-típusok ugyanakkor kevésbé súlyos, ám igen kellemetlen panaszokat okozhatnak, ilyenek például a nemi szervek környékén jelentkező szemölcsök. A HPV ellen már létezik védőoltás, amelyre szükség is van, mert aki egyszer átesik a fertőzésen, még nem szerez élethosszig tartó immunitást, hanem újra és újra elkaphatja a vírust. A vakcina hatására erős, a kutatók szerint legalább tíz, de az is előfordulhat, hogy húsz évig tartó immunitás jön létre, amelyet életkortól függően két vagy három részoltásból álló oltássorozattal lehet kialakítani.
Kiknek ajánlott a HPV-oltás?
Sokan tévesen még mindig úgy gondolják, hogy a HPV csak a nőknél okozhat elváltozásokat, ezért a fertőzés csak rájuk veszélyes. Ugyan a nők négyötöde élete során legalább egyszer megfertőződik a vírussal, becslések szerint minden második férfi is érintett lehet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ajánlása szerint elsősorban a 9-14 éves serdülő lányokat érdemes beoltani, ám a vakcinát életkortól függetlenül minden aktív nemi életet élő nőnek ajánlják. Magyarországon 2019 őszétől lehetőség van rá, hogy a fiúkat is oltsák.
Hány éves korig érdemes felvenni az oltást?
Szakemberek szerint az az optimális, ha még a nemi élet megkezdése előtt kialakul a HPV elleni immunvédelem. Magyarországon az általános iskolai oltási kampány keretében a 12. életévüket betöltött, hetedikes lányok ingyen megkaphatják a védőoltást, amely gyakorlatilag 9 éves kortól adható. Felnőttkorban is érdemes kérni, mert amint az ÁNTSZ tájékoztatójából is kiderül , a HPV-fertőzés a fiatal nők körében a leggyakoribb, és ha valaki aktív nemi életet él, de nem állandó partnerrel, akkor gyakorlatilag folyamatosan ki van téve a vírusfertőzés és az újrafertőződés veszélyének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Míg a 15 év alatti lányoknál a védettség kialakulásához elegendő két dózis - amelyeket 5-7 hónap eltéréssel adnak be -, addig 15 éves kor után már három dózis szükséges. Ezt az oltási gyakorlatot követik az immunhiányos betegek és a HIV-fertőzöttek esetében is.
Van-e kockázata a HPV elleni oltásnak?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint jelenleg háromféle HPV elleni védőoltás van forgalomban világszerte, amelyek mindegyike rendkívül hatékonyan előzi meg a 16-os és 18-as HPV-törzs okozta fertőzést, illetve a méhnyakrákot megelőző állapotot. (E két törzshöz köthető a méhnyakrákos esetek 70 százaléka). Itthon kétféle vakcinát használnak, melyekből a komplexebb a HPV 9 típusa ellen nyújt védelmet, köztük a 7 leggyakrabban méhnyakrákot okozó törzs ellen is. (A HPV vírusnak csaknem kétszáz típusa létezik, de ezeknek csak egy része idézhet elő rosszindulatú elváltozást.)
A WHO klinikai vizsgálatok eredményein alapuló állásfoglalása szerint a HPV elleni vakcinák biztonságosak. Az egyes HPV-típusok tisztított fehérjéit tartalmazzák, tehát nincs bennük sem aktív, sem elölt vírusrészecske, és nem tartalmazzák a vírus örökítőanyagát sem. Nem okoznak fertőzést, sem egyéb szervi, esetleg neurológiai elváltozást. A vakcina beadását követően enyhe oltási reakciók jelentkezhetnek. Ezek közé tartozik az oltás helyén jelentkező fájdalom, bőrpír, esetleg duzzanat, az enyhe fejfájás, ízületi fájdalom vagy a hőemelkedés, ám ezek a panaszok néhány nap alatt teljesen elmúlnak.
Alternatívák a HPV-fertőzés elleni védekezésre
Mivel a HPV-fertőzés az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegség - amely nem is kizárólag így képes terjedni -, még mindig tartja magát az a tévhit, hogy óvszerhasználattal elkerülhető az esetleges fertőzés. A védekezésnek ez a módja sem nyújt azonban százszázalékos védelmet. Mivel a kórokozók a nemi szervek környékén, az érzékeny bőrfelületen is megtelepednek, a bőrkontaktus is elég lehet ahhoz, hogy valaki megfertőződjön. A felelősségteljes nemi élet mellett a védőoltás, valamint a rendszeres és kombinált szűrővizsgálatok jelenthetnek hatékony megoldást.
A HPV-teszt kimutatja a vírus jelenlétét a szervezetben, sőt azt is, hogy melyik vírustörzs okozhat problémát. Az évenkénti nőgyógyászati szűrés keretében pedig a rákot megelőző állapotokra derülhet fény. A kolposzkópia - a külső méhszáj mikroszkópos vizsgálata - és a kenetes citológiai vizsgálat kombinálásával szinte százszázalékos biztonsággal kiszűrhetők a kóros elváltozások.
Mi a teendő, ha valakinek problémás a citológiai lelete?
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a citológiai vizsgálat önmagában nem jelent garanciát a rákmegelőző állapotok feltárására, mert érzékenysége nem százszázalékos. Előfordulhat, hogy valakinek (ál)negatív a citológiai lelete, mégis kialakul nála a méhnyakrák. Ha a citológiai lelet nem megfelelő, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, aki további vizsgálatokat javasolva segít felállítani a pontos diagnózist, rákmegelőző állapot esetén pedig meghatározhatja a kezelés menetét és módját.
Érdemes-e oltatni, ha valaki már átesett a fertőzésen? És aktív fertőzés esetén?
Ha valaki már kimutathatóan átesett a HPV-fertőzésen, de meggyógyult, akkor is célszerű felvennie a védőoltást. Egyrészt azért, mert a természetes fertőzéssel nem szerez erős és tartós immunvédelmet, másrészt fogékony lehet a vírusra és jó eséllyel újrafertőződhet. Emellett egyáltalán nem biztos, hogy azoknak a HPV-típusoknak valamelyike fertőzte meg, amelyek ellen az oltás véd. Tehát ha egyszer valaki már szövődmények nélkül "megúszta" a vírussal való találkozást, attól nem biztos, hogy legközelebb is szerencséje lesz - például ha egy magas patogenitású típust kap el.
Szakmailag nem ellenjavallt, hogy az is oltasson, aki kimutathatóan hordozza a HPV-vírust, mert az oltás részlegesen ekkor is védhet a fertőzést okozó törzs ellen. De arról azért nem szabad megfeledkezni, hogy a vakcina nem helyileg ható gyógyszer, azaz a már fennálló fertőzést nem szünteti meg.
