Tények és tévhitek a HPV elleni védőoltásról

Magyarországon már háromféle védőoltás is elérhető, de a nagyfokú tájékozatlanság és az interneten terjedő tévhitek miatt még mindig kevesen élnek a megelőzés lehetőségével. Az alábbiakban összeszedtük a legjellemzőbb tévhiteket és azok cáfolatát.

A magyarországi statisztika az egyik legrosszabb Európában a méhnyakrákos megbetegedések és az áldozatok számát tekintve, uniós szomszédaink közül is csak Romániában rosszabb a helyzet, pedig már hosszú évek óta elérhető a védőoltás. Az egyik, talán leggyakoribb tévhit, hogy a HPV csak a méhnyakrák kialakulásában játszik szerepet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vírus méhnyakrák mellett fej-nyaki, szeméremtesti, pénisz, hüvely- és végbélnyílás körüli rákokat is okoz, az összes daganatos megbetegedés kialakulásának pedig mintegy 5 százalékáért felelős.

Tévhit: felnőttkorban már nem érdemes beadni a védőoltást

Tény: A HPV elleni védőoltást tanácsos a szexuális élet kezdete előtt beadni, amikor a gyermek még biztosan nem "találkozott" a vírussal. Azonban felnőtt nőként és férfiként is szükség van az oltásra, mert a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki tartós védettség, így a vírusokat újra és újra el lehet kapni, az újrafertőződés pedig nagyon gyakori. Védőoltás nélkül minden szexuálisan aktív felnőtt ki van téve a daganatos megbetegedések kockázatának, nemtől és életkortól függetlenül.

HPV-fertőzés diagnózisa A közönséges szemölcsökkel ritkán fordulnak orvoshoz, megjelenésük annyira jellegzetes. A gyorsan terjedő, nemi szerveken kialakuló tüneteket nőgyógyászaton, bőrgyógyászaton vizsgálva állítják fel a diagnózist. Kattintson tovább!

Tévhit: a méhnyakrák örökölhető, ezért nincs értelme az oltásnak

Tény: A méhnyakrák örökölhetőségének semmilyen valóságalapja nincs, ezzel szemben epidemiológiai vizsgálatok azt állapították meg, hogy a méhnyakrákok közel 100 százaléka és az egyéb genitális rákok 60-90 százaléka a HPV vírussal függ össze.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Tévhit: Kezelés nélkül egy éven belül elmúlik a HPV fertőzések 70%-a, két éven belül pedig 90%-a, ezért nem fontos az oltás.

Tény: A HPV fertőzések 90 százaléka valóban spontán elmúlik, de ha a fertőzés több mint egy évig elhúzódik, akkor fennáll a daganatos megbetegedések kialakulásának lehetősége. A vírus több évig is jelen lehet a szervezetben tünetmentesen, tehát a fertőzés és a daganat kialakulása között hosszú idő is eltelhet.

A HPV-védőoltás felnőtt nők és férfiak is számára is védettséget nyújt

A HPV-védőoltás felnőtt nők és férfiak is számára is védettséget nyújt

Tévhit: a HPV a férfiakra nem jelent veszélyt

Tény: A HPV nem csak a méhnyakrákért, hanem egyebek mellett a nemi szervi szemölcsök, a hímvesszőrák, valamint a végbélnyílás körüli és a fej-nyaki rákok egy jelentős részének kialakulásáért is felelős. A férfiak ezért ugyanúgy veszélyeztetettek, mint a nők, viszont a négy, illetve kilenckomponensű vakcina számukra is védelmet nyújt a végbélnyílás körüli rosszindulatú daganatok és a szexuális életet megmérgező nemi szervi szemölcsök ellen. Míg a kétkomponensű oltóanyag a méhnyakrákkal, valamint a szeméremtesti és a hüvelyrákkal szemben hatásos, a négykomponensű a végbélnyílás körüli rákok és nemi szervi szemölcsök megelőzésére is alkalmazható. A kilenckomponensű vakcina a HPV 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusai mellett öt további, a 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as típus ellen nyújt védelmet.

vakcina

Tévhit: nincs értelme az oltásnak, mert több mint 100-féle vírustörzs közül maximum 4 ellen hatásos

Tény: A rosszindulatú daganatok többségéért a HPV 16-os és 18-as típusa felelős, amely ellen mindhárom védőoltás hatásos .

Tévhit: az oltóanyag fertőzést okozhat

Tény: Az oltóanyag nem tartalmaz vírust, így fertőzést sem okozhat. A vakcina egy mesterséges fehérje révén tanítja meg az immunrendszert a HPV elleni védekezésre.

Tévhit: a védőoltás meddőséget okoz

Tény: Valamennyi védőoltás az immunrendszerünket tanítja meg a védekezésre, azaz nem a testünk azon szervén fejtik ki hatásukat, amelynek a megbetegedése ellen védenek. Például az influenza elleni védőoltás nem a torkunkra hat, a méhnyakrákot megelőző vakcina pedig nem a méhnyakon.

Tévhit: az oltóanyag számos estben járt nemkívánatos mellékhatásokkal, akár diabéteszt vagy autizmust is okozhat

Tény: A HPV vakcinák biztonságosságát a 2006-os forgalomba hozatal óta folyamatosan monitorozza az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és egyetlen esetben sem igazolt ok-okozati összefüggést az oltás és az azt követően jelentett betegségek között. A nemzeti oltóprogramok eredményei is önmagukért beszélnek. Az elmúlt években Dániában és Svédországban több százezer, Ausztráliában pedig 1.5 millió fiatal lányt oltottak be és súlyos, a védőoltással összefüggésbe hozható nemkívánatos eseményt egyik országból sem jelentettek. Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó országokban már rövid idő alatt is szinte teljesen eltűntek egyes, jól megfigyelhető HPV okozta megbetegedések.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.