Amikor napvilágot látott a vizsgálati eredményekhez kötött, lehetséges tudományos magyarázat arról, hogy adenovírus okozhatja a gyerekek körében világszerte diagnosztizált májgyulladásos eseteket, máris beindult az elméletgyártás a közösségi médiában. A legnépszerűbb tévhit, hogy az akut hepatitiszért a koronavírus elleni vakcinák a felelősek. Egész pontosan a vektorvakcinák, amelyek az emberi szervezetben szaporodásra képtelen, módosított adenovírus segítségével (ez a vektor) juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént a sejtekbe.
Ez azonban - ahogy az az AP tényellenőrző cikkéből is kiderül - téves elképzelés, ami több sebből is vérzik. Egyrészt a Johnson & Johnson (Janssen) koronavírus elleni oltóanyagához használt Ad26-os adenovírustípus szakértők szerint nem egyezik meg azzal, amit a közelmúltban diagnosztizált hepatitiszes eseteknél kimutattak. Ahogy arról korábban írtunk, és ahogy azt Paul Offit gyerekorvos, virológus is megerősítette: a jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy ezeket a 41-es típusú adenovírus okozhatja.
Az is a vektorvakcinák "ártalmatlansága" mellett szól, hogy 18 éven aluliak számára a vektorvakcinák beadása nem engedélyezett: 5-17 éves korig a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú vakcinájával oltanak. A világ több mint tíz országából jelentett, közel 200 akut hepatitiszt egy hónapos és 16 év közötti gyerekeknél diagnosztizálták. Egy nemrégiben megjelent, az egyesült királyságbeli esetek hátterét feltérképező tanulmányból viszont az derült ki, hogy a májgyulladással küzdő több mint száz gyerek egyike sem volt beoltva.
Az AP által idézett mikrobiológia és immunológia professzor, Mark Slifka mindezek mellett arra is rámutatott, hogy a jelenlegi védőoltások humán klinikai vizsgálatai, valamint sürgősségi felhasználási engedélyezésük után sem jelentették a hepatitisz megnövekedett kockázatát.
Milyen adenovírus van a vektorvakcinákban?
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös oltóanyaga, a Vaxzevria csimpánz adenovírust tartalmaz, ami a csimpánzokat megfertőzi, az emberre viszont veszélytelen. A Johnson & Johnson módosított Ad26 adenovírustípust rejt, amelyet azonban úgy alakítottak át, hogy ne okozzon megbetegedést az embernél. Az orosz Szputnyik V vakcina két adagja kétféle adenovírus-típust: az Ad26-ot és az Ad5-öt tartalmazza. Ezek is bejutnak az emberi sejtekbe, de képtelenek szaporodni.
Még sok a megválaszolatlan kérdés
Szakemberek továbbra is vizsgálják, hogy pontosan mi válthatta ki a tömeges májgyulladást, ami egy gyermek halálát okozta, és legalább 17 gyermeknél olyan súlyos májkárosodással járt, hogy a betegeknek szervátültetésre volt szükségük.
Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint a humán adenovírusok egészséges embereknél csak ritkán okoznak súlyos lefolyású, akut hepatitiszt. Az adenovírusok leggyakrabban légzőszervi megbetegedést - ezzel együtt megfázásos tüneteket -, valamint bélrendszert érintő problémákat - hányást, hasmenést - váltanak ki, de testszerte változatos tüneteket okozhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Szakemberek szerint a legvalószínűbb magyarázat arra, hogy az adenovírusok miért a gyerekeknél okozhatnak súlyos, akár májgyulladással is járó megbetegedést, az, hogy esetükben a pandémia miatti bezártság az immunrendszer gyengülését is eredményezhette. Emellett a járvány idején visszaszorult vírusok most újult erővel támadnak. A legyengült immunrendszerű emberek - köztük a védtelen kisgyermekek - pedig nagyobb fertőzésveszélynek vannak kitéve.
Legjobban: