Az úgynevezett krónikus sorvadásos betegséget (chronic wasting disease, CWD) olyan tünetek jellemzik, mint nyáladzás, letargia, mozgáskoordinációs zavarok és üres, révedő tekintet. A neurológiai megbetegedést több mint 800 szarvasnál mutatták már ki csak az amerikai Wyoming államban, ami valamelyest rávilágít a probléma elterjedtségére és súlyosságára egyaránt – írja a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében Samuel J. White genetikus-immunológus és Philippe B. Wilson, a One Health koncepció professzora, a Nottinghami Trent Egyetem kutatói. Tovább bonyolítja ráadásul a helyzetet, hogy a CWD-t nem baktériumok, vírusok vagy gombák okozzák, hanem egészen másfajta fertőző ágensek: prionok.
Rejtőzködő, szívós prionok
A prionok hibás szerkezetű fehérjék, amelyek más fehérjék térszerkezetét is képesek megváltoztatni az agyban, neurológiai problémákhoz vezetve. Különösen aggasztó, hogy a prionok rendkívül ellenállóak, és akár évekig fennmaradhatnak a környezetben. Még az olyan fertőtlenítő eljárások is gyakran hatástalanok velük szemben, mint a formaldehid, a sugárzás vagy az extrém magas hőmérsékleten történő elégetés, hamvasztás. Éppen ezért a CWD terjedése jelentős ökológiai veszélyt hordoz magában, sőt, potenciálisan az ember egészségét is fenyegeti. Bár White és Wilson hangsúlyozza, hogy egyelőre nincsenek olyan tudományos bizonyítékok, amelyek minden kétséget kizáróan igazolják, hogy a betegség az embert is megfertőzheti, de ennek ellenkezőjéről sincs bizonyosságunk.
Ami ismert, hogy vannak olyan prionbetegségek, amelyek képesek átlépni a fajok közötti határokat, méghozzá pusztító következményekkel. A két kutató példaként említi a Creutzfeld-Jakob betegséget, illetve annak a szarvasmarháknál előforduló formáját, a szivacsos agyvelőgyulladást, avagy köznyelvi nevén a kergemarha-kórt. Utóbbit először 1986-ban írták le az Egyesült Királyságban, majd több millió haszonállatot kellett miatta levágni és megsemmisíteni. Ezzel együtt az 1995 utáni időszakban 178 emberi halálesetet jegyeztek fel a szigetországban a betegséghez köthetően.
Noha krónikus sorvadásos betegséget mindeddig nem igazoltak egyetlen embernél sem, több tényező is aggodalomra adhat okot. Először is laborkísérletek tanúsága szerint a betegségért felelős prionokban megvan a képesség, hogy megfertőzzék az emberi sejteket, majd szaporodjanak azokon belül. Emellett a vadászat és a vadhúsfogyasztás révén óhatatlanul is érintkezésbe kerülhetünk fertőzött állatokkal. Egy 2017-ben megjelent tanulmány becslései szerint évente mintegy 7-15 ezer fertőzött vadat esznek meg az emberek, és ez a szám a jövőben tovább emelkedhet. Végezetül a prionbetegségekről érdemes elmondani, hogy a felismerésük és diagnosztizálásuk is összetett feladat. Ellentétben ugyanis más kórokozókkal, a prionok nem váltanak ki immunválaszt a szervezetben, ezért a hagyományos vizsgálati módszerekkel nehéz kimutatni őket. Mindez a korai beavatkozás és járványkontroll elé is komoly akadályokat állít.
Súlyos károkat okozhat a betegség
White és Wilson arra is rámutat, hogy a CWD nem csak közvetlenül terjedhet át az emberre fertőzött állatokról. Mivel a prionok a környezetben is hosszú ideig fennmaradnak, így akár közvetetten, szennyezett talaj, víz útján vagy egyéb környezeti forrásból is kialakulhat emberi fertőzés. Az akut egészségügyi kockázatokon túl ráadásul a betegség jelentős ökológiai és gazdasági veszélyeket is hordoz magában. A szarvasvadászat például világszerte számos közösség számára fontos bevételforrást jelent. Ezenkívül a szarvasok saját természeti ökoszisztémájuk elválaszthatatlan részét képezik. A legelés révén például fontos szerepük van a növényzet alakításában, a növényközösségek, a talaj egészsége és a vadvilág közötti egyensúly fenntartásában.
Ez is érdekelhet
Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) honlapján olvasható leírás szerint a krónikus sorvadásos betegség az Egyesült Államok legalább 31 államában és három kanadai tartományban is felbukkant már. Emellett jelentettek megbetegedéseket Norvégiából, Finnországból és Svédországból, Dél-Koreában pedig kisebb számban behurcolt eseteket jegyeztek fel. Vadon élő állatok mellett történtek fertőzések farmokon nevelt szarvasok, jávorszarvasok körében is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
