Fertőző betegségek

Az AIDS napjaink egyik legtöbbet kutatott betegsége. Tudósok ezrei keresik a HIV vírus elleni vakcinát, vagy a betegséget gyógyító hatóanyagot. Sajnos egyelőre sikertelenül, ám egyre többet tudunk a vírusról. Most éppen azt, hogy már száz éves is lehet!

Vírusok ellen mit sem ér az antibiotikum, de bakteriális fertőzés esetén sem mindegy, mit választunk. Ha például a torka gyulladt be, jobban jár, ha ott száll harcba a kórokozókkal, így megkíméli magát az antibiotikum-tabletták esetleges mellékhatásaitól.

A felső légutak gyulladásos betegségei jól ismertek, de lefolyásuk, gyógymódjuk, szövődményeik nagyon eltérőek lehetnek. A pontos diagnózis megállapítása elengedhetetlen a megfelelő terápia alkalmazásához.

A cigarettafüstről régóta tudjuk, hogy a légúti megbetegedések megnövekedett gyakoriságával áll összefüggésben, amelyeket a füstnek kitett személyekben nehezebb kezelni, mint azokban, akiket nem ér dohányfüst.

A hideg beköszöntével, és különösen a változékony, nedves időjárást hozó utóbbi hetekben egyre többen köhögnek, tüsszögnek körülöttünk. Már most érdemes védőoltást kérni, a nagy járvány azonban csak január-februárban várható.

Köztudott, hogy a tehéntej kiváló kalcium- és D-vitamin-forrás. Sőt egyes szakértők szerint még a HIV ellen is védelmet nyújthat!

A legújabb felmérések szerint a széleskörű antibiotikum-használat tehető felelőssé a Clostridium difficile fertőzések gyakori előfordulásáért a kórházban ápolt gyerekek és idősek körében.

Svájcban, Olaszországban, Németországban és Ausztriában is azonnali hatállyal betiltottak néhány influenzaellenes vakcinát, mert "fehér részecskéket" találtak benne. Magyarországra nem került a készítményből.

A WHO 1988-ban elhatározta, hogy kiirtják a földről a Poliomyelitis, magyar nevén a járványos gyermekbénulás vírusát. A legújabb adatok szerint a világ országainak 99 százalékában már sikerült ezt elérni.

Szeptembertől a közösségbe kerüléssel egyre több gyerek betegszik meg. Időről időre felüti a fejét a "hányós-hasmenős" betegség, amelynek hátterében leggyakrabban a calicivírus áll.

A nátha és influenza csúcsidőszakának közeledtével a gyógyszergyártók mozgalmas influenzaszezonra készülve a tavalyinál több adagot állítanak elő az influenza elleni oltóanyagból.

A Lancet Infectious Diseases című orvosi szakfolyóiratban publikált tanulmány eredményei szerint a britek jóval kevésbé voltak védettek a 2009-es H1N1 világjárvány idején, mint az argentin, japán, mexikói, vagy amerikai lakosság.

Afrikában a szalmonella baktérium egy új, halálos törzse jelent meg, mely a HIV elterjedéséből kovácsol előnyt - olvasható a Nature Genetics szeptemberi számában.

Kiknek érdemes idén oltást kérniük? Mit tartalmaz a vakcina? Van-e valami újdonság, amiről érdemes információt szereznünk a szezon előtt? Az ÁNTSZ szakemberei foglalták össze a legfontosabbakat.

A 2003-ban több száz ember halálát okozó SARS vírushoz hasonló légzőszervi megbetegedést egy Nagy-Britanniában kezelés alatt álló férfiban mutatták ki.

A veszettséget hazánkban legfőképpen - a rókák által - a kóbor kutyák kaphatják meg, ám a kór az emberre és háziállataira is veszélyessé válthat.

Id. dr. Béres József kutató rájött, hogy miként a növényét, úgy határozza meg az emberi szervezet állapotát is a megfelelő ásványianyag-, és nyomelem-ellátottság.(x)

Nyakunkon a megfázás és az influenza szezonja! Ugye ebben az évben nem szeretne heteket tölteni az ágyban? Akkor érdemes megnéznie, mivel fokozhatja maximálisra immunrendszere teljesítményét! (x)

Egy szűk körű kutatás szerint orrmelléküreg-fertőzés esetén ártalmatlan baktériumok erősödnek fel rendkívüli mértékben az arcüregben, és ez okozza a rendellenességet.

Egyre gyakrabban okoz agyvelőgyulladást az Afrikából származó nyugat-nílusi vírus Európában is. A szúnyogok által terjesztett kórokozó gyakran nem is okoz tüneteket, véradással halálosan megbetegíthet másokat.

Amerikai kutatók egérkísérleteik alapján azt állítják, hogy a vírusfertőzések az újszülöttekben "megbénítják" az immunrendszer egy részét, ami idősebb korban növeli az asztma kialakulásának kockázatát.

A Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain megjelent új kutatási eredmény szerint a betegek gyorsabban gyógyultak, ha az antibiotikumok mellé vitamint is szedtek.