Fertőző betegségek

A chlamydiázis a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség. A világon 400 millió fertőzöttet tartanak nyilván és évente 90 millió új fertőzöttet regisztrálnak.

Egyre több, korábban ismeretlen eredetű betegségről derül ki, hogy mikroba, illetve góc okozza.

Tatárbifsztek, bélszín, marhavelő pirítóssal, hagymás rostélyos - mennyei eledelek. Finomak, ízletesek és - legalábbis a híradások szerint - veszélyesek. Valóban azok lennének?

A lépfene vagy anthrax bakteriális fertőző betegség, mely természetes körülmények között melegvérű állatokat betegít meg, de a beteg állatokkal vagy fertőzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat.

A rettegett bakteriális eredetű agyhártyagyulladásról sok tévhit kering. A fölösleges félelmek leküzdéséhez, a tél közeledtével az esetleges oltás mérlegeléséhez jó, ha tájékozódunk a betegségről.

A baktériumoknak van egy különleges tulajdonságuk: egyes csoportjaik hosszabb- rövidebb idő alatt ellenállóvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben.

A hepatitis májgyulladással, májsejtek károsodásával járó betegségek összefoglaló neve. A májgyulladást okozhatják vírusok, baktériumok, különböző paraziták, méreganyagok, gyógyszerek és az alkohol is.

A betegség oka: a bárányhimlő-övsömör vírus újraéledése a szervezetben.

A fertőző májgyulladásnak több típusa van, ezek közül néhány főleg vérkészítményekkel, nem steril injekciós tűvel vagy szexuális úton terjed. Az egyik ily módon terjedő vírus a hepatitis B vírusa.

4. rész: az emberi szivacsos agyvelőgyulladás, új remények

3. rész: az emberi szivacsos agyvelőgyulladás járványtana

Második rész: Stanley B. Prusiner felfedezi a prionokat

Első rész: Gajdusek, a forék és a kuru

A légiós betegséget egy speciális baktérium okozza, amely felszíni vizekben fordul elő, és közvetítés (légkondícionáló, klímaberendezés) útján terjed. Többnyire súlyos tüdőgyulladással jár, kezelése kórházi ápolást is igényel.

A néha végzetes kimenetelűvé váló járványos gyermekbénulás egy poliovírus következménye, mely különböző fajtái elsősorban a gerincvelő szürkeállományát támadják meg, és ennek következtében izomsorvadást és bénulást okoznak.

A hastífuszt a Salmonella typhi nevű baktérium okozza, mely óriási számban található meg a fertőzöttek székletében és vizeletében. Elterjedt betegséggé válhat rossz higiéniás helyzetű területeken, mely ellen a védőoltás sem jelenthet teljes védettséget.

A magas, több napig tartó lázzal, gyors szívveréssel és izomfájdalommal, súlyos esetben akut veseelégtelenséggel jár a kiütéses tífusz. Noha a gyógyulás esélye mára az antibiotikumoknak köszönhetően megnőtt, a legfontosabb még mindig a megelőzés.

A sárgalázért felelős vírus, az arbovírus, amit különféle szúnyogfajták hordoznak, és csípésükkel terjesztenek. A fellépő szervi károsodások a betegek 10%-ánál halálhoz vezetnek, így aki fertőzött területre indul, ajánlatos védőoltással felkészülnie...

A macskakarmolási betegséget, 1989-ben azonosították. Elsősorban a bőrt, majd a környéki nyirokcsomókat érintő betegség. A bőrbe házimacska karmolása révén kerül, és a fertőzés első négy hetében speciális festéssel lehet kimutatni.

1997-re a kutatók a Lyme-kór mellett egy új, kifejezetten kullancsok által terjesztett betegséget lepleztek le. A TIBOLA elnevezés tulajdonképpen erre utal, melynek magyar megfelelője: kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás.

Mit érdemes tudni az őszi meghűlésről?

Bármilyen oltásról is van szó, a cél az, hogy hosszabb vagy rövidebb időre szervezetünk egy adott betegséggel, fertőzéssel szemben védetté váljon.