Frusztráló lehet, ha folyton kénytelenek vagyunk többször is visszakérdezni, mert egyszerűen nem halljuk, mit mond a másik. A WebMD összegyűjtötte, melyek a halláskárosodás leggyakoribb okai. Lássuk tehát, mi mindenre kell figyelmet fordítani annak érdekében, hogy megelőzhessük a problémát, vagy legalább csökkenthessük a kockázatot.
Zajos munka
A halláskárosodás a harmadik leggyakoribb egészségügyi probléma az Egyesült Államokban az ízületi gyulladás és a szívbetegségek után. A probléma hátterében nagyon gyakran a munkahelyek zajterhelése áll, főképp ott, ahol gépekkel dolgoznak. De hosszú távon akár a motorkerékpárok, elektromos szerszámok is hallásvesztéshez vezethetnek. Próbáljuk tehát lehetőség szerint kerülni ezeket a tevékenységeket, vagy tartsunk minél több szünetet, de legalább viseljünk füldugókat, zajszűrős fejhallgatót, ami teljesen befedi a fülünket.
Sérülés vagy nyomásváltozás
Egy súlyos fejsérülés akár a középfülcsontok elmozdulását, illetve az idegek károsodását is okozhatja, tartós hallásvesztést előidézve ezzel. Ugyanígy veszélyt rejt magában a búvárkodás vagy a repülés, hiszen a hirtelen nyomásváltozás miatt a dobhártyánk vagy akár a belső fülünk is megsérülhet. Ám míg a dobhártya néhány hét alatt gyógyul, addig a súlyos belsőfül-sérülés műtéti beavatkozást is szükségessé tehet. Emellett - bár a neve megtévesztő - soha ne használjunk fülünk tisztítására fültisztó pálcikát, ahogy más tárgyat se dugjunk a fülünkbe e célból, mivel akár be is szakíthatja a dobhártyánkat, tartós károsodását okozva ezzel.
Gyógyszerek
Vannak olyan gyógyszerek, melyek mellékhatásai között a halláskárosodás, hallásvesztés is szerepel, nem véletlenül. Egyes antibiotikumok, rákgyógyszerek és erektilis diszfunkciót kezelő pirulák szedésénél orvosunknak szemmel kell tartania a fülünket is. Ám még ennek ellenére is előfordulhat tartós vagy végleges hallásvesztés. Vannak azonban pirulák, melyek csak átmenetileg okoznak ilyen problémát. Halláscsökkenésre számíthatunk néhány fájdalomcsillapító, maláriaellenes és magasvérnyomás-gyógyszer szedése közben is.
Krónikus betegségek
Olyan régóta fennálló krónikus betegségek is okozhatnak halláskárosodást, hallásvesztést, melyeknek egyébként semmi köze a fülünkhöz. Ezek elsősorban azáltal rontják a hallásunkat, hogy megzavarják a belső fül vagy az agy vérellátását. Ilyen lehet például:
- a szívbetegség,
- a stroke,
- a magas vérnyomás
- és a cukorbetegség.
De vannak olyan autoimmun kórképek is, mint például a reumatoid arthritis, melyeket már kapcsolatba hoztak bizonyos hallásvesztéstípusokkal.
Fül stroke
Fül stroke-nak nevezzük azt a hirtelen bekövetkező halláscsökkenést, amikor egyik percről a másikra, vagy legfeljebb néhány nap alatt érezhetően romlik a hallás. Ez a leggyakrabban csak az egyik oldalt érinti. Sérülés, gyógyszer, de akár bizonyos egészségi állapotok is okozhatják. Ám az esetek 90 százalékában az orvosok nem találnak egyértelmű magyarázatot rá. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal forduljunk szakemberhez, mert egy időben elindított kezeléssel mérsékelhető a hallás további romlása.
Tumorok és kinövések
Nem rákos kinövések, mint például a csonttumorok, hegszövetek, ciszták elzárhatják a fülcsatornát, így okozva hallásvesztést. Néha ezek eltávolítása meg is oldja a problémát. Van azonban olyan ritka tumor is, mint például az akusztikus neurinoma , mely a hallásért és egyensúlyozásért felelős belső fülben alakul ki. A hallásvesztés és egyensúlyozási problémák mellett e tumor jelenlétére utalhat az arc zsibbadása és állandó fülcsengés is. Időben elkezdett kezelés mellett van esély a hallás részbeni visszanyerésére.
Robbanásszerű hangok
Tűzijátékok, petárdák, lövések és más robbanások erős hanghullámokat hoznak létre, így károsíthatják a dobhártyát vagy a belső fület. Ez okozhat ideiglenes vagy tartós halláscsökkenést. Ha lehet, kerüljük az ilyen zajokat, vagy legalább álljunk minél távolabb a zajforrástól, esetleg használjunk védőfelszerelést.
Koncertek, hangos zajok és fülzúgás
A fülzúgás ugyan nem ugyanaz, mint a hallásvesztés, de kapcsolatban áll azzal. Gyakran megtapasztalhatjuk ezt a jelenséget, például koncertek után, amikor még akár órákig "cseng" a fülünk. Egy rockkoncert átlagosan 110 decibel zajterheléssel jár, amiből 5 perc is elég ahhoz, hogy károkat okozzon. Valójában bármilyen 85 decibel feletti zaj negatív hatással lehet a hallásunkra. De olyan hétköznapi eszközök használatánál is gondolni kell erre, mint a levélfújók vagy láncfűrész. Ha nem szeretnénk, hogy a kialakuló fülzúgás napokig, hetekig, sőt, akár életünk végéig velünk maradjon, akkor használjunk füldugót, valamint csökkentsük a lehető legkisebbre azt az időtartamot, melyben ilyen ártalmaknak tesszük ki a fülünket.
Fül- és fejhallgatók
Más is hallja, ha fül- vagy fejhallgatón keresztül hallgatunk zenét? Ha igen, akkor csökkentsük a hangerőt. Ezeknek az eszközöknek a használata ugyanis átmeneti vagy végleges hallásvesztéshez vezethet. Ráadásul minél hangosabb a zene és minél tovább hallgatjuk, annál nagyobb a kockázat. A biztonságos zenehallgatáshoz sose tekerjük magasabbra a hangerőt, mint az eszköz kapacitásának 60 százaléka. Egyhuzamban pedig lehetőleg ne hallgassunk tovább így sem zenét, mint egy óra.
Felhalmozódó fülzsír
A fülzsír hasznos, hiszen védi a hallójáratunkat a piszoktól és a baktériumoktól. Képes azonban felhalmozódni, megkeményedni és akár a hallást is befolyásolni. Ez az egyik leggyakoribb és szerencsére kezelhető oka a hallásvesztésnek. Ha arra gyanakszunk, hogy nálunk is ez lehet a csökkent hallás oka, ne próbáljuk meg otthon eltávolítani, mert veszélyes! Az orvos azonban gyorsan és biztonságos elvégzi a beavatkozást néhány perc alatt.
Betegségek és fertőzések
Számos gyermek- és fiatal felnőttkorban előforduló betegség befolyásolhatja a hallásunkat. Fülgyulladások esetén a középfül megtelhet folyadékkal, ami átmeneti hallásvesztést okozhat. Más betegségek azonban képesek a középfület vagy a belső fület is megtámadni, végleges hallásvesztést okozva. Ilyenek például:
- a bárányhimlő,
- az agyvelőgyulladás,
- az influenza,
- a kanyaró,
- az agyhártyagyulladás
- vagy a mumpsz.
Szerencsére a legtöbb ilyen betegség ellen hatékonyak a gyermekkori védőoltások.
Születéskori hallásvesztés
Néhány gyermek eleve halláskárosodással jön a világra, ezt az állapotot veleszületett halláscsökkenésnek nevezzük. Ez lehet örökletes, de akkor is megtörténhet, ha az anya diabéteszes, magas a vérnyomása, esetleg valamilyen fertőzést kapott el a terhessége alatt. Ugyanígy állhat koraszülés, születés közbeni trauma az újszülött hallásvesztése hátterében. De néha a sárgaság is okozhat halláskárosodást.
A kor
Ahogy öregszünk, úgy romlik a hallásunk. Ehhez hozzájárulhatnak a zajok, betegségek. De akkor is kialakulhat, ha egész életünkben megfelelően óvtuk a füleinket. Az emberek majd felénél kialakul valamilyen fokú hallásvesztés, mire elérik a 75 éves kort. Nem kell azonban így élnünk, hiszen hallókészülékekkel, cochleáris implantátumokkal és egyéb terápiákkal javítható a hallás. Érdemes egy audiológussal konzultálni, hogy megtaláljunk a számunkra ideális megoldást.