A fül nem felejt - szokták mondani, amikor felnőttkorban valaki értetlenül áll a kialakult halláskárosodása miatt egy vizsgálat után. A sok kisebb, vagy egy-egy nagyobb zajártalom nem feltétlenül okoz rögtön tüneteteket, például a koncert másnapjára elmúlik a fülzúgásunk és úgy gondolhatjuk, hogy ezt megúsztuk. Többször csak későbbi életkorokban próbáljuk felgöngyölíteni a történteket, keressük az okokat a halláspanasz hátterében. Olykor egy csecsemőkorban kapott antibiotikum, melynek mellékhatásaként halláskárosodás is kialakulhat, vagy egy petárdázás, egy nagyon magas láz, egy emlékezetes koncert állhat a halláskárosodásunk mögött. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus azonban arra is figyelmeztet, hogy a gyermekkori elhúzódó felső légúti betegségeknek is lehet későbbi életkorban megjelenő káros hatása.
Ezért kell minél hamarabb megtanítani az orrfújást
Bár jelenleg mindenki a koronavírus tüneteire fókuszál, nem szabad megfeledkeznünk a hétköznapi nátha miatt kialakuló problémákról sem. Szinte természetes a szülők számára, hogy a kisgyermek, amikor először kerül közösségbe, akkor összességében több időt tölt otthon betegeskedve, mint az óvodában, bölcsődében. Hogy ez ne így legyen, mielőbb tanítsuk meg gyermekünknek a hatékony orrfújást, az orron át történő légzést.
"Egyrészt, ha a gyermek nem használja az orrát, és csak a száján át veszi a levegőt, akkor az orrjáratai nem fejlődnek és funkcionálnak megfelelően, ehhez társul az arc bizonyos izmainak renyhébb működése is. Szájon át történő légzésnél könnyebben lehet megbetegedni, hiszen kimarad az orr nyálkahártyájának párásító, melegítő, szűrő hatása. Az állandó betegeskedéstől és a pangó orrváladéktól pedig beduzzadnak az orrmandulák, amitől pedig az orrfújás megint nehezebben megy. Ez egy ördögi kör" - magyarázta a fül-orr-gégész, kiemelve: van még egy nagyon fontos, anatómiai különbségből származó tényező is, ami ilyenkor fokozza a bajt.
Szó szerint kinövik a gyerekek, ám addig...
"Az orrjáratokat és a középfület összekötő keskeny csatorna a fülkürt . Szerepe a dobhártya mögötti légnyomás kiegyenlítése. Lefutása, anatómiai pozíciója más kisgyermekkorban, mint a felnőtteknél. A kicsiknél ez az orrtól lejt a fül felé, tehát az orrváladék könnyen tud a dobüregbe kerülni, s ott gyulladást okozni. Évek alatt ez a pozíció megváltozik, utána már kevésbé okoz az orrüregi váladék betegségeket a középfülben. Ezért szokták általában a gyerekek a fülfájósságot szó szerint kinőni" - világított rá egy érthető különbségre Fülöp Györgyi, hozzátéve: hogy a szintén fülkürt szellőzési problémát okozó megnagyobbodott orrmandulák is körülbelül kisiskoláskorra gyakorlatilag elsorvadnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gyermekkorban oly gyakori középfülgyulladások egyik megnyilvánulási formája heves fájdalommal, lázzal, a szülők számára ismert riasztó tünetekkel jár. Ez a heveny középfülgyulladás, mely megfelelő antibiotikum szedése mellett általában 7-10 nap alatt gyógyulni szokott. Nem ritka viszont a másik, fájdalommal nem is járó idült savós középfülgyulladás. "Ez a rossz fülkürt funkció miatt alakulhat ki, így a dobhártya mögött lecsökken a légnyomás. A csökkent nyomás a környező szövetekből idővel kiszív egy savós, tehát áttetsző váladékot. Ilyenkor egy füldugulást érzünk, mint amikor hegyre megyünk, de mivel ez egy lassabb folyamat, ezért nem szokott fájdalommal járni, így észrevétlen maradhat hetekig, hónapokig" - magyarázza a doktornő. A szülő sokszor nem veszi észre az intő jeleket, a gyerek pedig úgy hall, mintha befognák a fülét, viszont ez kezd már számára megszokottá válni hetek alatt.
Alattomos betegség, ami a beszédészlelés és -értés fejlődésére is hatással lehet
"Az idült savós középfülgyulladás esetén nincsenek vészjósló tünetek, de egy gondos szülőnek fel kell figyelnie a következőkre: a gyermek gyakran kérdez vissza, félreért szavakat, felhangosítja a tévét, nem múlik a náthás állapot, folyton a száján vesz levegőt. Ha ezt tapasztaljuk, forduljunk fül-orr-gégészhez" - mondta az audiológus szakember, aki gyakran találkozik valószínűleg már hónapok óta fennálló esetekkel is. Előfordul, hogy a gyermek rossz hallása nem a szülőnek tűnik fel, hanem a logopédus, az óvónő, vagy a védőnő jelzi a gyanúját, javasolja a kivizsgálást.
Mint Fülöp Györgyi elmondta, ha belegondolunk a tünetekbe, érthető, hogy a csökkent hallás ideje alatt a gyermek beszédfejlődése is megtorpan. Ha még nincs kialakult, stabil szókészlet, jól rögzült nyelvtani tudás, akkor bizony néhány hét alatt is lemaradásba kerül a gyermek. A külvilág hangingereiből kevesebb jut el a hallóközpontba, illetve a saját hangját is másképp hallja a halláscsökkenés miatt. Ha kijavítják, azt sem hallja jól, így pedig nehéz fejlődni. Ezen okok miatt nem mindegy, hogy mennyi idő telik el a diagnózis felállításáig és az eredményes kezelésig. "Nyilván igyekszünk műtét nélkül megoldani a visszatérő felső légúti betegségeket és ezt a szülővel karöltve kell tenni, de ha ez kevés, akkor műtéti megoldást kell javasolni. Nem javuló esetekben az orrmandula műtét és a szellőző tubus beültetése válik szükségessé az ép hallás elérése érdekében" - mondta a szakember.
Lesz-e maradandó károsodás a gyerek hallásban?
Gyakori kérdés ez a rendelőben és nem is olyan egyszerű a válasz. A középfül gyulladások kikezelése, nagyobb orrmandulák eltávolítása után, túl az állandó náthás állapotokon azt remélhetjük, hogy végleg megszűnnek a tünetek, a gyermek kinőtte a problémát. Ez az esetek nagy részében így is van, de mire számíthatunk, ha mégsem? "Amikor gyermekünk rosszul teljesít tollbamondáskor és a felolvasott feladatoknál, viszont az írásbeli feladatoknál nincs semmi gondja, akkor ismét a fül-orr-gégészeti és a hallásvizsgálat legyen a következő lépés" - hangsúlyozza Fülöp doktornő.
Ez is érdekelhet
Ilyen gyermekeknél a tiszta hang audiometria - vagyis a szokásos hallásvizsgálat a süketkamrában - sokszor teljesen ép hallást mutat. Az előzményekre, a korábban lezajlott hosszas felső légúti betegségekre viszont rá kell kérdezni, mert ezek bizony okozhatnak évek múlva beszédértési, -észlelési nehezítettséget. "Gondolom ez sokak számára új információ, de ebből adódik az is, hogy ilyenkor a hallásvizsgálat után javasolt logopédussal elvégezni a beszédpercepciós vizsgálatokat is, melyeket GOH, GMP néven ismerhetnek a szülők. Ha ezek eredménye is igazolja, hogy a gyermeknél elmaradás van a halott beszéd megértésében, felfogásában, akkor egy jól képzett logopédus segítségével ez korrigálható. Ilyen esetben tehát nem kell belenyugodnia a szülőnek, hogy bizonyos képességekben hátrányban van a gyermeke, mert ez jól kezelhető" - nyugtat meg a szakember.
