A gyulladásos bélbetegség (angolul: Inflammatory Bowel Disease, röviden: IBD) megnevezés valójában két kórképet foglal magában: a Crohn-betegséget és a colitis ulcerosát, magyarul fekélyes vastagbélgyulladást.
Az IBD-betegségek pontos okai ma még nem ismertek, de minden bizonnyal több különböző hatás is szerepet játszhat kialakulásukban. Bár a szakértők szerint nagy valószínűséggel genetikai okaik is lehetnek, megjelenésükhöz olyan környezeti tényezők is szükségesek, mint például a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a stressz vagy a gyomor- és bélrendszeri fertőzések. Azt azonban egyelőre nem tudjuk, hogy ugyanazon genetikai hajlam megléte esetén miért betegszik meg az egyik ember, míg másokon sosem jelentkeznek a tünetek. Bár a két kórkép hasonló panaszokat okoz, kialakulásuk mégis mutat némi különbséget.
A fekélyes vastagbélgyulladás tünetei
A colitis ulcerosa a végbélből kiindulva a vastagbélben alakul ki, mindig összefüggő területen jelentkezik, és csak a bél legfelső rétegét, a nyálkahártyát érinti. A betegség hasmenéssel és görcsös hasi fájdalommal jár együtt, amit sokszor véres széklet is kísér. A gyulladás súlyos állapota magas lázat, haspuffadást, erős bélvérzést és vérszegénységet is okozhat.
A Crohn-betegség tünetei
Crohn-betegség esetében az emésztőrendszer bármely része külön-külön vagy akár egy időben is érintett lehet, a betegség a bélstruktúra minden rétegében pusztít.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyakran megesik, hogy a Crohn-betegségben szenvedőknek éveken át meglévő nem típusos tüneteik (nem véres hasmenés, bizonytalan hasi fájdalmak) vannak, de az is előfordul, hogy a kór akut hasi tünetekkel, például vakbélgyulladásra jellemző heves fájdalommal indul. Általánosságban azonban elmondható, hogy a Crohn-betegséget főként a has jobb oldalán jelentkező fájdalom, hőemelkedés, fogyás, gyengeség, vérszegénység és napi többszöri hasmenés kíséri. Véres széklet akkor jelentkezik, ha a vastagbél is érintett.
A gyulladásos bélbetegségek kezelése
A tudomány jelenlegi állása szerint sem a Chron-betegséget, sem a fekélyes vastagbélgyulladást nem lehet gyógyítani, ám többféle megoldás is rendelkezésünkre áll a tünetek enyhítésére, illetve a tünetmentes időszakok meghosszabbítására. Ezek a kezelési lehetőségek mindkét betegség esetében az alábbiak:
- kortikoszteroid típusú gyulladáscsökkentők
- aminoszalicilát, szulfapiridin
- biológiai terápia hatóanyagai
- immunszuppresszánsok, azaz azimmunrendszertúlzott működését gátló vegyületek
Műtétre is szükség lehet
Műtétre főként a szövődmények megelőzése, illetve meggyógyítása érdekében lehet szükség. Ilyen eset lehet például, amikor a Crohn-betegség a vékonybél utolsó néhány centiméteres szakaszát, az úgynevezett csípőbelet, vagy ileumot is érinti. Ebben az esetben már a diagnózis felállítása után érdemes átgondolni ennek eltávolítását.
A csípőbél ugyanis az emésztőtraktus legszűkebb keresztmetszetű része, amelyen minden alkalommal, amikor a gyulladást gyógyszerrel visszaszorítjuk, hegesedés marad. Ez által egyre szűkebbé és szűkebbé válhat ez a bélszakasz, amely aztán minden előzmény nélkül elzáródhat. Éppen ezért jobb, ha tervezetten végzik el az eltávolítását, mintha váratlanul kell életmentő beavatkozást végezni a betegen.
De a Chron-betegség olyan szövődménye is előfordulhat, amikor a bélfal teljes keresztmetszetére kiterjedő gyulladás valahol perforációt okoz. Ez a perforált bél hozzátapadhat a szomszédos bélszakaszokhoz vagy más szervekhez, a hólyaghoz, a méhhez, a hüvelyhez, ezáltal pedig egy járat, úgynevezett belső sipoly jöhet létre. Ez már mindenképpen műtéti beavatkozást igényel, hiszen a béltartalom súlyos fertőzést okoz ezekben a hasi szervekben.
Colitis ulcerosa esetén kisebb bélszakaszok eltávolítására nincs lehetőség, szükség esetén a teljes vastagbelet el kell távolítani. Erre akkor lehet szükség, ha a kór a rendelkezésre álló gyógyszerekkel nem tartható kordában, vagy ha leáll a vastagbél mozgása, és úgynevezett toxikus megakolon alakul ki.
Ilyenkor a vékonybél és a végbél összekötésére is sor kerülhet, de gyakrabban hasfali nyílás, úgynevezett sztóma segítségével oldják meg az emésztés végtermékeinek távozását a szervezetből.
Forrás: Promenade Orvosi Kommunikáció
Ez is érdekelhet
